Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Általában. 137 kös nélkül hal meg, az ingatlant az eladó fiának köteles átengedni. Az ezzel a kikötéssel a harmadik személy javára elvállalt kötelem élők közötti jogügyleten alapul. (P. I. 4143 1913.) MD. IX. 37. A harmadik személy a javára kötött jogügyletből már a jogügylet megkötése alkalmával, külön elfogadási nyilatkozat nélkül szerzi meg a javára biztosított jogot. (P. I. 6102/1917.) MD. XII. 63. Az olyan szerződés, melyben a felek egy harmadik személyről is akartak gondoskodni, harmadik javára szóló szerződés, amelyből az annak megkötéséről közvetlen tárgyalások alapján tudó harmadik személy már a szerződés megkötésével közvetlen jogokat szerzett, annak dacára is, hogy a felek őt annak megkötéséről külön nem értesítendők és hogy ő a szerződés aláírásakor a megállapított tényállás szerint jelen sem volt. (P. VI. 6154/1926.) MD. XXI. 43. Szerződésen kívül álló félnek mint kedvezményezettnek íavára Í9 keletkezhetik követelés anélkül, hogy a szerződéshez hozzá kellene járulnia vagy külön elfogadási nyilatkozatot kellene tennie. A kedvezményezett jogának ebből az önállóságából azonban nem következik, hogy ezt a jogát a szerződés megkötésével azonnal és visszavonhatatlanul szerzi meg; nem szerzi meg különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződésről van szó, amelyben az átruházó a kedvezményezettet csak a jövőben szolgáltatandó hagyományra nézve akarja a kötelezett által teljesítendő rendelkezés által kielégíteni. (P. III. 6750 1930.) Grill XXV. 634. A m. kir. belügyminiszter, mint az állami igazgatás egyik törvényes szerve, a legfelsőbb felügyelete alá utalt mozgófénykép üzem tulajdonosával szemben tett intézkedéseinél akkor sem válik magánjogi értelemben vett ügyletkötő féllé, ha a tett rendelkezéssel érintett üzemtulajdonos az intézkedés következtében vagyoni szolgáltatásra vállalt kötelezettséget. Ebből a szempontból nincs súlya annak, hogy a szolgáltatás kijelölt harmadik személy javára, vagy pedig valamely kedvezményezett intézmény céljainak az előmozdítására teljesítendő; valamint annak sem, hogy a fenti célt szolgáló közigazgatási eljárásra az annak alapjául vett rendeletekben meg van-e a törvényes felhatalmazás és az ajánlott szolgáltatásnak közigazgatási úton való kikényszerítésére a felügyeleti jogkört szabályozó rendeletekben biztosítva vannak-e a megfelelő eszközök is. (P. VI. 5209/1931.) Grill XXV. 635. A fuvarlevélben kijelölt átvevő jogai: 1875: XXXVII. t.-c. 406—408. §§., I. a hiteljogi részben; harmadik személy érdekében kötött biztosítási ügylet: 1875: XXXVII. t.-c. 466., 467. és 506. §§.. I. ugyancsak a hiteljogi részben.