Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Általában. 135 1049. §. Ha a kedvezményes a szerződésből szár­mazó jogát visszautasítja, úgy kell őt tekinteni, mintha a jogot meg sem szerezte volna. A visszautasított jog a kedvezményező rendelkezése alá esik. Visszautasításnak nincs többé helye, ha a kedvez­ményes a jogot már elfogadta. II. Élő jog. 1. Harmadik személy javára kötött szerződés általában. 2. Harmadik személy javára szóló ajándékozás. 3. Elővásárlási jog kikötése harmadik személy javára. 4. Fizetési megbízás. 5. Harmadik személy javára szóló szerződés az örökjogban. 1. Harmadik személy javára szóló szerződés általában. A szerződő fél az általa harmadik személynek javára ki­kötött jogok biztosítását követelni jogosítva van. (C. 4662/1901 ) A harmadik személy javára kötött szerződésben biztosí­tott jogot a jogosított már a szerződésről történt értesítés ide­jében szerzi meg és így az a körülmény, hogy az átengedett követelés csak a szerződő fél halála után válik esedékessé, a felek között létrejött ajándékozási ügyletet halálesetre szólóvá nem teszi. (C. 306/1901.) Az oly ügylet, amellyel valamelyik szerződő fél a másik­kal szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt ki­kötő fél a maga javára is köt ki előnyöket. (C. 605/1902.) Olyan esetekben, melyekben az adós a hitelezővel szemben arra kötelezi magát, hogy a szolgáltatást egy harmadik javára teljesíti, az ekként kedvezményezett közvetlenül van jogosítva a teljesítést követelni. (G. 20/1903.) Dt. 3. f. XXIV. 159. Oly szerződés alapján, amely által egyik fél a másikkal szemben harmadik személy javára teljesítendő szolgáltatásra kötelezi magát, a harmadik személy közvetlenül van jogosítva a szolgáltatást követelni. (902/1904.) Dt. 4. f. I. 228. Harmadik személy javára kötött szerződés alapján a har­madik személy közvetlen jogot szerezhet, mely jog a harmadik személy értesítésétől és elfogadásától is függetlenül már a szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom