Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Harmadik javára kötött szerződés. 133 éalúan más kedvezményest jelölhet ki, vagy a maga részére követelheti a szolgáltatást. A kedvezményest végintézkedéssel is ki lehet jelölni, ha a rendelkező jog a kedvezményezöt haláláig illeti. A kedvezményező, amíg rendelkezőjoga van, az adóssal egyetértve egyéb tekintetben is megváltoztathatja vagy meg is szüntetheti a szerződést. 1040. §. Ha a kedvezményező az adóstól kiállított kötvényt, járadéklevelet vagy a hitelező igazolására szolgáló más okiratot a kedvezményesnek átadja, ezt kétség esetében úgy kell tekinteni, mint lemondást a rendelkezőjogról. 1041. §. A kedvezményezőnek rendelkezőjoga végrehajtás alá nem vonható, és hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, örökösére át nem száll.% A kedvezményes joga a kedvezményezöt illető rendelkezőjog sérelme nélkül átszáll örökösére. 1042. §. Rendelkezőjogának tartama alatt csak a kedvezményező követelhet a kedvezményes részért? teljesítést vagy biztosítást. Ily követelés a kedvezményezöt kétség esetében rendelkezőjogának megszűnte után is megilleti. 1043. §. Az adós javára a kedvezményezőnek oly jognyilatkozatai is hatályosak, amelyeket a szerződésre vonatkozóan az adóssal szemben rendelkezőjog nélkül tesz, kivéve, ha az adós a jognyilatkozat tételekor tudhatta, hogy a kedvezményezöt rendelkezőjog nem illeti. 1044. §. A szerződésből folyó kifogásokat az adós a kedvezményessel szemben is érvényesítheti. 1045. §. A szerződés alapján a kedvezményező