Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Törvényes képviselet. 131 A közigazgatási község hivatva van az általa kezelt öszizes alapok perbeli képviseletére. (Rp. V. 3832/1915.) MD. XI. 20. (II.) Az alispán jogosan hatalmazhatja fel a tiszti főügyészt valamely község képviseletében annak magánjogi viszonyából kifolyó per indítására, ha a képviselőtestület oly pert vonakodik folyamatba tenni, melyet a község lakosainak érdekén felül a közbiztonság érdeke is megkövetel. (P. II. 2059/1917.) MD. XII. 2. A vármegyék tulajdonához tartozó vagy azok kezelése alatt álló alapok nevében való eljárásra az alispán által képviselt vármegye közönsége tekintendő hivatottnak. (Rp. V. 5397/1916.) MD. XII. 92. (I.) A kiskorú nevében kötött hagyatéki egyezség azon az alapon, hogy a kiskorú kellően képviselve nem volt, még akkor is megtámadható, ha az egyezséget az árvaszék jóváhagyta. Az egyezség csak a kiskorú részéről és nevében támadható meg. A bíróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést is, hogy a kiskorú részéről kötött ügyletben megfelelő-e a visszteher? (P. I. 78651 1916.) PHT. Jogi személy szervezeti szabályzatában foglalt képviseleti korlátozás a vele szerződő harmadik személyre is kihat. (P. V. 508/1922.) MD. XVI. 2. (I.) A törvényes képviselő, mint képviseltjének örököse, azt a szerződést, amelyet mint képviselő kötött és amelyet a gyámhatóság a képviselt érdekében még jóvá nem hagyott, a maga részéről joghatályosnak elismerni nem tartozik. (V. 4747/1922.) MD. XVI. 113. A törvényes képviselet hiányának bírói megállapítását nem akadályozza a jogügyletnek (jogcselekménynek) jogerős gyámhatósági jóváhagyása. (P. HL 6749/1922.) MD. XVII. 20. (I.) A községi közgyám nem jogosult arra, hogy a törvényes ,gyám vagy gondnok mellett vagy mellőzésével vagy már tiszténél fogva magukat a gyámoltakat vagy gondnokoltakat képviselhesse. (P. III. 6749/1922.) MD. XVII. 20. (II.) Kereskedelmi társaságok képviseletének szabályait l. az 1875: XXXVII. t.-c. 90—94., 108—110., 113—114., 141., 186., 188., 190., 193. és 197. §§.-ban, a hiteljogi kötetben. 6. Álképviselet. Az álképviselőnek jóhiszemű tévedése a szerződés nem teljesítéséből eredő kár megtérítése iránti kötelezettségét csak abban az esetben korlátozza a szerződés megkötéséből eredő 'kár (negatív interessé) megtérítésére, ha a másik félre a szer9*