Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Képviselet. 125 ugyanazok a jogok illetik, mint azt, aki kiskorúval a törvényes képviselő megkívánt beleegyezése nélkül kötött olyan szerződést, amelyhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. 1034. §. Ha a képviselt a nevében kötött szerződés jóváhagyását megtagadja, a másik fél a képviselőként eljárt személytől, hacsak ez képviseleti jogosultságát ki nem mutatja, a szerződés teljesítését vagy kárának megtérítését követelheti. Ha azonban a más nevében eljárt személy tévedésből képviseletre jogosultnak vélte magát s a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék: ez csak a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti tőle. A képviselőként eljárt személy nem felelős, ha a másik fél a szerződés megkötésekor tudhatta, hogy az eljáró személy nincs képviseletre jogosítva.' Nem felelős akkor sem, ha abban az időben cselekvőképességében korlátozva volt, kivéve, ha törvényes képviselőjének beleegyezésével járt el. 1035, §. Másnak nevében harmadik személyhez intézett egyoldalú jognyilatkozat hatálytalan, ha a nyilatkozattevő képviseleti jogát egyidejűen okirattal ki nem mutatja, feltéve, hogy a harmadik a nyilatkozatot ez okból haladéktalanul visszautasítja. Visszautasításnak nincs helye, ha a harmadiknak a képviseleti jogról vagy arról, hogy a képviselt a jognyilatkozatot jóváhagyta, tudomása van, vagy ha a törvényes képviselő e minősége közhírré van téve. Harmadik személynek álképviselőhöz intézett egyoldalú jognyilatkozata hatálytalan.