Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

104 Értelmezés. Akarathiányok. föl a szerződési tárgy lényeges tulajdonságának fenn nem forgását és abban a tudatban tette meg a szerződési nyilatkozatot, hogy a lényeges tulajdonság fennforog. (C. 45/1906.) Megtévesztés csak akkor megtámadási ok, ha a megtévesztést a megtévesztett fel nem ismerhette (rendes gondosság mellett). (P. II. 980/1910.) MD. IV. 166. Valamely ügyletnek megtévesztés alapján való megtámadására nemcsak a szerződés tárgyában való tévedés, hanem az is alapul szolgálhat, ha az a szerződéskötéssel kapcsolatos egyéb lényeges körülményekre vonatkozik, vagyis ha az a szerződésnek vagy az erre indító okul szolgált akaratelhatározisnak lényegét érintő ügyleti feltételre nézve történt. (C. 4293/1913.) A megtévesztés nemcsak akkor megtámadási ok, ha a szerződés tárgyára, — hanem akkor is, ha a szerződésnek vagy az erre indító okul szolgált akaratelhatározásnak lényegét érintő ügyleti feltételre vonatkozik. (P. VI. 4293/1918.) MD. XIII. 33. Ellenkezőleg: (P. II. 980/1910.) MD. IV. 166. (I.) Megtévesztésről csak akkor lehet szó, ha az egyik szerződő fél a való tények elferdítésével vagy elfedésével azt idézte elő, hogy a másik szerződő fél által tett kijelentés annak valódi akaratától eltér. (C. 24/1920.) Akit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos körülményekre nézve akként téreszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre indító okul szolgált akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik, amennyiben pedig azt teljesítette, annak hatálytalanítását és az előbbi állapot helyreállítását követelheti. A gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik. Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennforgására a fél sikerrel csak úgy hivatkozhatik, ha kimutatja, ho*y a kényszer, vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű és közvetlen hatályú volt, hogy az ellen a törvénynyujtotta védelem teljesen kizárva volt. (C. 2831/1921.) A megtévesztésből eredő jogi nyilatkozatok megtámadhitók. (P. III. 259/1922.) MD. XVI. 7. Ugyanígy: (P. V 2077/1921.) MD. XV. 19. (II.) A megtévesztés miatti megtámadást nem zárja ki, hogy a megtévesztett fél az állítólagos megtévesztő nyilatkozat tartalmának valóságáról vagy valótlanságáról könnyen meggyőződést szerezhetett volna. (P. V. 1331/1926.) MD. XIX. 68. A megtévesztettnek joga van a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett a megtévesztőtől kártérítést követelni. (C. P. III. 517/1930.) MD. XXIV. 37.