Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

92 Értelmezés. Akarathiányok. verésén 14.000 K-s ajánlatot fog tenni, ha az igérettevő ahhoz való következményt fűzni nem kívánt és biztosítékot az igéret­vevő kívánsága ellenére nem adott, nem ad az igéretvevőnek jogot kártérítéshez, ha az igérettevő az árverésen részt nem vett és az ingatlan kisebb összegért kelt el. (P. VII. 2462/1907.) MD. II. 141. 4. Kiterjesztő értelmezés. A szerződés tartalma szerint a közterhek viselésére a bérlő magát kötelezvén, a szerződésnek nem lehet más helyes értel­met tulajdonítani, mint azt, hogy fizetési kötelezettsége a ha­szonbérelt birtok után kivetett és köztehernek tekintendő ka­taszteri felmérési költségre is kiterjed. (G. 529/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 66. Az adós atyja és a hitelező közt létrejött megállapodás szerint előbbi utóbbinak követelését kiegyenlíti; ezen rendezés egyik feltétele az volt, hogy a hitelező többet az adósnak hite­lezni nem fog, amire a hitelező kötelező kijelentést is tett; és kijelentette azt is, hogy az ennek ellenére hitelezett követelés behajtásáról lemond. Ezen kötelezettség a hitelezőt az adóssal szemben is kötelezi s az ezután hitelezett áruk vételárát a hi­telező az időközben csődbe jutott adós csődtömegéből sem kö­vetelheti. (326/1905.) Dt. 4. f. V. 36. Az 1908: LVII. t.-c. 1. §-ában említett üzletből eredő kö­lezettségek alatt nem csupán az üzlet folytatásához szükséges valamely kötelezettségvállalás, hanem általában minden olyan kötelezettségvállalás értendő, amely keletkezését az üzletnek köszöni s amely az üzlet lételével okozatos összefüggésben áll, tehát az üzlet megalapításából eredő kötelezettségek is. (C. 4122/1923. M. Tára V. 54.) 5. Ellentétes nyilatkozatok értelmezése. Az ellenkező bizonyítása nélkül a betűkkel és számokkal írott vételár között jelentkező eltérés miatt a betűkkel történt kifejezés jobban kizárja a kétséget, mint a számokkal való meg­jelölés. (C. 1571/1894.) Jogszabály az, hogyha a szerződő felek ugyanegy tárgy iránt különböző időben egymás mellett fenn nem állható meg­állapodásokra jutnak, köztük a legutóbb létrejött megállapodás a szabályozó, és a korábbi ellenkező megállapodások hatályu­kat vesztik. (I. G. 583/1901.) Dt. 3. f. XXII. 123. Az a jogszabály, hogy valamely írott szerződéssel egyide­jűleg létrejött és az abban foglalt megállapodásokkal ellenkező szóbeli megállapodásnak nincs kötelező joghatálya, csakis tény­leg létrejött szerződést vagy legalább joghatályos ajánlatot feltételez. (Bpesti kir. tábla II. G. 54/1903.) Dt. 3. f. XXV. 64.

Next

/
Oldalképek
Tartalom