Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

90 Értelmezés. Akarathiányok. rázandó s a szerződő felek akaratát csak akkor kell kutatni, ha az magából a szerződés szövegéből kétséget kizáró módon meg nem állapítható. (C. 4350/1920.) Szerződés értelmezésénél nem a használt kifejezések, hanem a tett rendelkezések döntik el a jogi minősítést. (P. V. 2468/1923.) MD. XVII. 99. A jogügyletek nem azoknak a felek részéről történt elnevezésükhöz, hanem tartalmukhoz képest minősülnek jogilag, azonban azoknak a felek részéről történt jogi minősítésüktől csak akkor lehet eltérni, ha erre elegendő alap forog fenn. A jogügyletek minősítésének a jogügyleteknek főtartalmukhoz képest kell történnie. (C. 4194/1923. M. Tára V. 53.) Az, hogy a feleknek az okiratban kifejezésre juttatott ügyleti szándéka mire irányult, nem az okirat címzése, hanem az okirat tartalma és szövegének értelmezése alapján állapítandó meg. (Kúria P. VI. 1360/1931.) MD. XXIV. 193. V. ö. a KT. 265—267. §-ait. 2. Szoros értelmezés. Alperes szerződésileg arra kötelezte magát, hogy vendéglőjének sörszükségletét felperestől szerzi be. A szerződés szövegéből a bíróság megállapítja, hogy a szerződés hatálya csak az esetre és azon időre terjedt ki, míg alperes a vendéglő bérletét bírja, és mert a bérlettel felhagyott, a szerződés hatálya is megszűnt; s mert a felek közt kikötve nem lett, hogy alperesnő a bérletet másra át nem ruházhatja, felperes az alperestől, ki a bérletet a szerződésben megállapított idő eltelte előtt átruházta, a hátralevő időre elmaradt hasznot nem kérhet. (1156/1904.) Dt. 4. f. II. 204. Az a kikötés, hogy a haszonbérlő a lovak beszámításával bizonyos számú nagymarhát köteles tartani, nem értelmezhető akként, hogy e kifejezés alá egy nagymarhának megfelelő egyéb kisebb trágyatermő állatok összessége is vonható. A kikötött marhamennyiségtől való egyszeri lényegtelen eltérés a haszonbérbe adót kötbér követelésére nem jogosítja. (P. II. 617/1910.) MD. IV. 160. Ha a halálos baleset okozóiának felelőssége és ebből folyó tartási kötelezettsége meg nem állapítható; az utóbbinak az az önkéntes nyilatkozata, hogy az elhalt özvegyét családja eltartásban és gyermekeinek felnevelésében állandóan támogatni fogja, nem tartalmazza a teljes eltartási kötelezettség elvállalását. (P. VI. 1648/1911.) MD. VI. 45. Ha az államkincstárral kötött szerződésből eredő követelés esedékességéül az állami költségvetés törvényerőre emelkedése van kikötve, ez a kikötés nem jelenti a költségvetési év lejártát