Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

86 Értelmezés. Akarathiányok. lani, amint azt maga értette, ha a másik fél a megtámadás után, vagy ha a megtámadási szándékról előbb értesült, az értesülés után a szerződés tartalmához akként járul hozzá, amint azt a tévedő fél értette. 1006. §. Az a fél, akit a másik fél csalárd megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel bírt rá a szerződés megkötésére, megtámadhatja szerződési nyilatkozatát. Harmadik személy ily cselekménye csak akkor lehet alapja a megtámadásnak, ha a másik fél a szerződés megkötésekor tudhatott a cselekményről, vagy ha a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség káromolnék reá. 1007. §. Csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetében a sértettnek joga van a szerződési nyilatkozat megtámadása helyett a sértőtől a tiltott cselekményekre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelni. Kártérítést követelhet a sértett a szerződési nyilatkozat megtámadása esetében is, amennyiben megtámadás útján a kárt nem leket elhárítani vagy jóvátenni. 1008. §. Ha a szerződési akarat hiánya miatt oly féllel szemben van helye megtámadásnak, akit vétkesség vagy a tévedés okozása nem terhel, a megtámadó, bár maga is vétlen, köteles a másik félnek a szerződés megkötéséből eredő kárát megtéríteni. Ha a megtámadott a szerződés megkötésekor a megtámadhatóság okáról tudott vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, vagy ha a tévedést vétkesen okozta, a vétlen megtámadónak ő köteles a szerződés megkötéséből eredő kárát megtérítem.