Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 89—92. §. 87 Közveszélyes jellem. 75. Meghalt ember emlékének meggyalázása és 6Ír meg­rongálása esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott erő­szakos, fenhéjázó ember, aki nem szívesen alkalmazkodik a törvényes rend szabályaihoz, hanem önbíráskodással szerez érvényt akaratának, miközben nem átall kegyetlenül bele­gázolni rokonának kegyeletérzésébe sem. (K. 2892/1938. Bj. XCI. 67.) 76. A kötekedő természetű vádlott kihívóan viselkedett, késsel garázdálkodott és a nagy kést minden ok nálkül döfte a sértett mellébe. Vádlottnak az a fékezetten, közveszélyes természete nyomós súlyosító körülmény. (K. 4752/1935. Bj. LXXXVIII. 32. o. G. XXIX. 463.) 77. A vádlott, a jóval idősebb sértettre a kocsmában ko­moly ok nélkül fokossal támadt, eltávolítása után pedig a kocsmaajtóban lesállásból hasbaszúrta a sértettet. A vádlott­nak ez a magatartása semmi kétséget nem hagy fenn az iránt, hogy a vádlott izgága, duhaj legény, aki a mások életét és testi épségét nem sokra becsüli. Ez a cselekmény súlyát emelő körülmény. (K. 4725/1935. Bj. LXXXVIII. 33. o. G. XXIX. 453.) 78. Nem tekinthető súlyosító körülménynek, hogy a vád­lott egyénisége veszélyesnek mutatkozik, mert bűnre hajla­mos, gyenge ellenállású egyéneket bűnre bír rá, ha a vádlot­tat felbujtóként ítélték el. (K. 3799/1936. Bj. LXXXVIII. 121. o.) 79. Halált okozó súlyos testi sértésnél súlyosító, hogy a vádlott rosszra hajlamos és magaviseletében megbánás nem mutatkozik. (K. 5881/1937. J. H. XII. 361.) Végrehajtás módja. 80. Emberölésnél nagy nyomatékkal esik a vádlott terhére az a makacs kitartás, amelyet az előle menekülő sértett fel­találásánál és megközelítésénél kifejtett. (K. 4808/1932. Jhd. H. 23. o.) 81. Fizetési eszközzel elkövetett visszaélésnél súlyosító az a nagy kitartás, amellyel a vádlott a bűncselekmény elköve­tését megkísérelte. (K. 1307/1939. Bj. XCII. 39. J. H. XIII. 854.) 82. Gyilkosságnál súlyosító körülmény a vádlottnak az eljárás megindításánál tanúsított teljes közömbössége és érzé­ketlensége, ami nagyfokú lelki romlottságra mutat. (K. 3947/937. Bj. XC. 19.) 83. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott kísérleti cselek­ménye a befejezéshez igen közel állott, mert az általa közvet­len közelről kilőtt golyó a sértett testén keresztül hatolt és csak a véletlenen múlott, hogy nemesebb részeket elkerülve, a sértettnek halálát nem okozta. (K. 1691/1933. B. XXVI. 174.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom