Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

84 Btk. 89—92. §. elkövető vádlott ügyvédi hivatást tölt be. (K. 8490/1934. G. XXVIII. 423.) 41. Hatóság" előtti rágalmazásnál súlyosító körülmény, hogy a vádlott jogtudó ügyvéd létére a sértettet súlyos beszámítás alá eső bűncselekményekkel vádolta meg s a vádja mellett a hatóságok elutasító határozatai és ügyfele óhaja ellenére is kitartott. (K. 2097/1939. Bj. XCII. 102.) 42. Elvi. A művészi képességgel visszaélés súlyosbítja a bűncselekmény beszámítását. (K. 6122/1923. B. H. T. VII. 785.) 43. Magzatelhajtás ©setében igen nyomatékos súlyosító körülmény, hogy a vádlott a bűncselekményt orvosi hivatása körében követte el. (K. 8081/1930. B. XXIV. 223.) 44. Az a körülmény, hogy a vádlott szülésznő magzatelhajtás, tehát éppen foglalkozása körébe vágó visszaélés miatt már két ízben szabadságvesztéssel volt büntetve a terhére megállapított emberölés vétségének (gondatlan közreműködés elvetélés körül) elbírálásánál a szigorúbb megtorlást szükségkép követeli. (K. 3073/1931. B. XXIV. 242. Jhd. II. 520.) 45. Az állam és a társadalom törvényes rendje ellen elkövetett bűntett esetében nyomatékos súlyosító körülmény a vádlott magas intelligenciája, aminek köteleznie kellett volna a vádlottat, hogy fokozottabb mértékben is példát adóan illeszkedjék bele az állam törvényes rendjébe, de a vádlott széleskörű intelligenciája nagyban növelte ténykedéseinek közveszélyes voltát is, annál is inkább, mert a vádlott egy 1800 munkást foglalkoztató gyári üzemnek élén állott. (K. 2383/1932. Bj. LXXXV. 12. o. B. XXV. 130.) 46. Az 1921:111. t.-c. 1. §-a alá eső bűntett esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott gondtalan életet biztosító környezetben élt és így nagyfokú hálátlanságot tanúsított ama állami és társadalmi berendezkedés iránt, mely részére a jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok között is nyugodt életet nyújtott. Súlyosító a vádlottnak magasabb intelligenciája is, ami különös nyomatékkal érvényesül akkor, midőn a kommün tanaitól távolállóknak megnyeréséről van szó. Súlyosító az is, Hogy a vádlott a kommün tanait középiskolai tanulók között hirdette. (K. 4801/1932. B. XXVI. 6. Jhd. II. 23. o.) 47. Szemérem elleni erőszak bűncselekményénél a családos állapot nem enyhítő, hanem súlyosító körülmény. (K. 5526/1931. G. XXV. 402.) 48. Nős állapot súlyosít erőszakos nemi közösülésnél. (K. 3439/1930. G. XXIV. 338.) 49. Erőszakos nemi közösülés bűntette esetében súlyosító körülmény, hogy a vádlott a cselekményt nős létére követte el és így tettével a házassági hűséget is megszegte. (K. 7285/1928. B. XXV. 64.)