Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

80 Btk. 89-92. §. haszonra tett szert, mint azt az alsóbíróság' e részben perorvoslattal meg- nem támadott ítélete megállapította. (K. 1928/1930. B. XXIV. 74.) 6. A vádlott-társak büntetésének kiszabásánál arányosságra kell törekedni. — Az egyik vádlott javára esett tévedést azonban a másik vádlott javára teljes érték szerint enyhítő gyanánt betudni nem lehet. (K. 1177/1917. Bj. LXX. 123. o.) 7. Azt, hojy a bűncselekményt — a gyilkosságon felül — a Btk. 434. §-ába ütköző bűntettnek is kellett volna minősíteni, mint a bűnösség fokát súlyosbítóul befolyásoló körülményt a Kúria nem hagyhatta figyelmen kívül, mert azt, vájjon forog-e fenn oly körülmény, mely a bűnösség fokára befolyással bír, a bíróság a Btk. 89. §.ánál fogva minden esetben vizsgálni köteles, súlyosbítóul vehet tehát figyelembe oly körülményt is, melyet a bűnösség vagy a minősítés szempontjából akár megfelelő vád, akár megfelelő perorvoslat hiányában figyelmen kívül kell hagyni. (K. 5770/1934. Bj. LXXXVII. 48. o. G. XXVIII. 382.) 8. Oly esetben, mikor a tolvaj a magánindítvány hiánya következtében a büntetés alól szabadult, nem méltányos az orgazdával, a járulékos cselekmény tettesével szemben a törvény teljes szigorát alkalmazni. (K. 6983/1930. B. XXIV. 224.) Halálbüntetés kiszabása. 9. A Kúria az alsóbíróságok által kiszabott büntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nem enyhítette; mert a vádlottak javára szóló enyhítő körülményeknek alig van erkölcsi jelentőségük. A cigány vádlottak büntetlen előélete köztudomás szerint nem jelent előéleti feddhetetlenséget, a beismerés pedig felfedeztetésök után nem önként, hanem csendőrkézen, a szörnyű tények letagadhatatlanságának hatása alatt történt. A harctéren tanúsított vitézség sem enyhítő, mert az a honpolgári kötelező hűség folyománya, amelyet ártatlan és védtelen jó emberek egész tömegének gyáva legyilkolásával szemben, mint ellenértéket odaállítani tiltja a jó erkölcs. (K. 6279/1922. B. XVI. 37.) 10. Súlyosító körülmény az, hogy a vádlott terhére a legsúlyosabb beszámítás alá eső bűntetteknek háromszoros, egyéb bűntetteknek pedig nyolcszoros halmazata állapíttatott meg. Súlyosítók továbbá e bűncselekmények kitervezésének és végrehajtásának nagyfokú megrögzöttségre és szívós kitartásra valló körülményei: vádlottnak megelőzően lopásért büntetett előélete, hogy minden bűncselekményét önző, kapzsi, vagyoni haszonra irányuló, aljas célzattal követte el és hogy ráhatásával másokat is bűnbe vitt. Mindezek úgy számuk, mint nyomatékuknál fogva, olyan súlyosító körülmények, amelyek a