Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

80 Btk. 89-92. §. haszonra tett szert, mint azt az alsóbíróság' e részben per­orvoslattal meg- nem támadott ítélete megállapította. (K. 1928/1930. B. XXIV. 74.) 6. A vádlott-társak büntetésének kiszabásánál arányos­ságra kell törekedni. — Az egyik vádlott javára esett tévedést azonban a másik vádlott javára teljes érték szerint enyhítő gyanánt betudni nem lehet. (K. 1177/1917. Bj. LXX. 123. o.) 7. Azt, hojy a bűncselekményt — a gyilkosságon felül — a Btk. 434. §-ába ütköző bűntettnek is kellett volna minő­síteni, mint a bűnösség fokát súlyosbítóul befolyásoló körül­ményt a Kúria nem hagyhatta figyelmen kívül, mert azt, váj­jon forog-e fenn oly körülmény, mely a bűnösség fokára befo­lyással bír, a bíróság a Btk. 89. §.ánál fogva minden esetben vizsgálni köteles, súlyosbítóul vehet tehát figyelembe oly körülményt is, melyet a bűnösség vagy a minősítés szempont­jából akár megfelelő vád, akár megfelelő perorvoslat hiányá­ban figyelmen kívül kell hagyni. (K. 5770/1934. Bj. LXXXVII. 48. o. G. XXVIII. 382.) 8. Oly esetben, mikor a tolvaj a magánindítvány hiánya következtében a büntetés alól szabadult, nem méltányos az orgazdával, a járulékos cselekmény tettesével szemben a tör­vény teljes szigorát alkalmazni. (K. 6983/1930. B. XXIV. 224.) Halálbüntetés kiszabása. 9. A Kúria az alsóbíróságok által kiszabott büntetést a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nem enyhítette; mert a vád­lottak javára szóló enyhítő körülményeknek alig van erkölcsi jelentőségük. A cigány vádlottak büntetlen előélete köztudo­más szerint nem jelent előéleti feddhetetlenséget, a beismerés pedig felfedeztetésök után nem önként, hanem csendőrkézen, a szörnyű tények letagadhatatlanságának hatása alatt történt. A harctéren tanúsított vitézség sem enyhítő, mert az a hon­polgári kötelező hűség folyománya, amelyet ártatlan és véd­telen jó emberek egész tömegének gyáva legyilkolásával szem­ben, mint ellenértéket odaállítani tiltja a jó erkölcs. (K. 6279/1922. B. XVI. 37.) 10. Súlyosító körülmény az, hogy a vádlott terhére a leg­súlyosabb beszámítás alá eső bűntetteknek háromszoros, egyéb bűntetteknek pedig nyolcszoros halmazata állapíttatott meg. Súlyosítók továbbá e bűncselekmények kitervezésének és vég­rehajtásának nagyfokú megrögzöttségre és szívós kitartásra valló körülményei: vádlottnak megelőzően lopásért büntetett előélete, hogy minden bűncselekményét önző, kapzsi, vagyoni haszonra irányuló, aljas célzattal követte el és hogy ráhatá­sával másokat is bűnbe vitt. Mindezek úgy számuk, mint nyo­matékuknál fogva, olyan súlyosító körülmények, amelyek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom