Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

697 lyes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetőségi helye. 4. A jelen törvényben meghatározott bűntett és jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából, avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt a bíróság ítéletében az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű és az elítélt vagyoni viszonyaihoz mért, az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhető vagyoni elégtételt állapíthat meg. A vagyoni elégtétel szabadságvesztés-büntetésre át nem változtatható, egyébként azonban a pénzbüntetéssel esik egy tekintet alá. 5. A jelen törvényben meghatározott bűntett vagy vétség elkövetéséért akár előzetesen, akár utólag kapott ajándékot vagy jutalmat az előbbi bekezdés alkalmazására tekintet nélkül el kell kobozni; ha pedig az elkobzás nem foganatosítható, az elítéltet arra kell kötelezni, hogy a kapott értéknek vagy a juttatott vagyoni előnynek megfelelő összeget az államkincstárnak fizesse meg. 6. A jelen törvényben meghatározott bűntettekre és vétségekre a Btk. 7. §-ácak rendelkezéseit kell alkalmazni. 7. Nem alkalmazhatók az 1—6. bekezdésben foglalt rendelkezések a 208—211. §-ok alá eső bűncselekmények tekintetében. 8. A jelen törvényben meghatározott vétség miatt az eljárás a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. 9. A 181. §-ba ütköző, valamint az e cselekmény útján elkövetett szigorúbb büntetés alá eső cselekmények miatt az elj katonai büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. 10. A jelen törvénybe ütköző bűntettre vagy vétségre vonatkozó ügyet soronkívül kell elintézni.