Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

42 Btk. 66-37. §. A harmadik bekezdéshez: 5. A Kúria 78. sz. teljesülési döntvénye. A Btk. 92. §-ának alkalmazásával a Btk. 66. §-ának 3. pontjában megállapított öt, illetőleg háromévi fegyháznál enyhébb büntetés nem szabható. (B. H. T. 1. 9.) 67. §. Nem büntettetik a kísérlet: 1. ha a tettes a megkezdett bűntett vagy vé*tség véghezvitelétől önként elállott; 2. ha a bűntett vagy vétség tényálladékához tartozó eredményt — mielőtt cselekménye fölfedeztetett volna — önként elhárította. 1. Elvi. Azokban az esetekben, midőn a bűntett elkövetésére létrejött szövetség önálló büntetendő cselekmény, a tettes elállása a bűntett véghezvitelétől nem szünteti meg a szövetségnek, mint ilyennek megbüntetését. (K. 5274/1883. B. H. T. I. 253.) 2. A Btk. 67. §. 1. pontja címén büntetlenség nem állapítható meg, mikor a vádlott a méregből bizonyos adagot naponta beadott a megölni szándékolt egyénnek, de midőn az a méregtől beteg lett, a méreg beadásától elállott. (K. 6056/1918. Bj. LXXII. 30. o.) 3. A megkezdett bűncselekmény véghezvitelétől való elállásnak a dolog természete szerint teljesnek, véglegesnek és feltétlennek kell lennie. (K. 2003/1932. Jhd. II. 16. o.) 4. Magánlaksértés kísérletétől való önkéntes elállás, ha a vádlott a bezárt lakás önkényes felnyittatása után a lakásba nem lép be addig, amíg a belépésre jogosult hatósági személy meg nem érkezik, sőt figyelteti a lakást azért, hogy abba a végrehajtó megérkezéséig más se léphessen. (K. 3726/1937. J. H. XI. 1049.) 5. A Btk. 67. §. 1. pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok nem forog fenn, mert a vádlott azzal, hogy a lopott dolgokat értékesítés végett X-hez juttatta, az elidegenítést, tehát az orgazdaságot már megkísérelte; a bélyegek későbbi visszaadása már nem volt elállás a megkezdett bűntettől, mivel e célba vett értékesítés sikertelensége — azaz, hogy X az értékesítésre nem vállalkozott — volt a visszaadás oka, vagyis nem a vádlott bűnbánó akarata. (K. 2836/1934. J. H. VIII. 1140.) 6. A vádlott, a kisiklatásra alkalmas éknek a vasúti sínre helyezésével mindent megtett a vonat kisiklatásának az előidézésére, annak elmaradása csupán a rajta kívül eső abból az okból következett be, mert a mérsékelt sebességgel vezetett