Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

190 Btk. 177. §. J.: Az 1912:LXIII. t.-c. 20. §-a szerint az 1878:V. t.-c. 177. §-ában meghatározott cselekmény háború idején három évig terjedhető börtönnel volt büntetendő. Az 1912:LXIII. t.-c.-t az 1939:11. t.-c. 231. §-a hatályon kívül helyezte. Jogesetek. L A Btk. 177. §. első bekezdése alá eső bűncselekményt akkor is meg lehet állapítani, ha a munkabér felemelése céljából munkások ellen munkások használnak fenyegetést. (K. 6260/1933. B. XXVII. 110. J. H. VIII. 302.) 2. Azok a kifejezések, amelyeket a vádlottak a dolgozó munkásokkal szemben használtak, hogy őket a munka beszüntetésére bírják, a csoportos megjelenésben is megnyilvánuló fenyegető magatartásra figyelemmel, úgy tartalmuknál, mint az említett kísérő körülménynél fogva, mint erőszakos fenyegetések jelentkeznek, tehát a Btk. 177. §. 1. bek. alá eső bűncselekményt megvalósítják. Ha a csoportosan megjelentek mindenikével szemben nem is bizonyítható, hogy mily fenyegető szavakat használtak, az előzetes megbeszélés alapján történt ilyen együttes megjelenés, az akarategységnél fogva a csoportosulok mindenikével szemben a Btk. 177. §. 1. bek. alá eső bűncselekmény jelenségeit tünteti fel. (K. 2215/1935. J. H. IX. 1092.) 3. Hogy a csoportosulás a Btk. 177. §. 2. bek. alá vonható legyen, ahhoz az szükséges, hogy az összecsoportosultak fenyegető magatartásából felismerhető legyen, hogy ők a munkások szabad elhatározására jogtalan kényszert akarnak gyakorolni. A jelen esetben az elhangzott fenyegető kijelentések alkalmasak voltak a munkásokban félelem keltésére aziránt, hogy bántalmaztatni fognak, ha a munkát nem hagyják abba. (K. 2215/1935. J. H. IX. 1092.) 4. Amennyiben a csoport a Btk. 177. §-ában meghatározott célból követ el oly erőszakot mely a 175. vagy 176. §. .alá esik, akkor ezeket a §-okat kell alkalmazni s azoknak tényálladékába a 177. §-ba ütköző deliktum, mint szubszidiárius természetű, beleolvad. (K. 1969/1935. J. H. IX. 873.) 5. A vádlott a munkabéremelés végett kitört építőipari sztrájk alkalmával 10—12 tagból álló s fenyegetőleg fellépő csoport tagjaként megjelent az építkezésnél, ahol munkások dolgoztak. A vádlott e cselekményével a ház építésénél dolgozó munkások szabad elhatározására akart jogtalan kényszert gyakorolni, tette tehát kimeríti a Btk. 172. §. 2. bek. tényálladékát. (K. 4157/1936. Bj. LXXXIX. 19.) 6. Magánosok elleni erőszak vétségével (Btk. 177. §.) anyagi halmazatban áll a súlyos testi sértés bűntette (Btk. 303. §.), ha munkás a munkabér felemelése érdekében folyó