Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 172. §. 173 jutott és közvetlenül várható a társadalmi belbékét megzavaró kirobbanás. Hogy a gyűlölet egyelőre csendes vagy végkép is az marad, az az izgatás jogi megállapítását nem akadályozza, mert a törvényes tényálladékban csak gyűlöletről és nem fokozást jelentő jelzővel, legveszélyesebb formájában kialakult gyűlöletről van szó. (K. 6491/1923. B. XVII. 40. G. XVII. 117.) Izgatás! szándék. 17. Az izgatásnak az izgatásra irányuló különös szándék nem alkotó eleme. Elég annak tudata, hogy a használt kifejezések, illetőleg a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat tartalma a gyűlölet érzésének felkeltésére alkalmasak. A vádlottban ez a tudat megvolt, mert másolás közben észlelte, hogy a vádbeli vers hangja erős, — és munkáját csak akkor folytatta, amikor a szerző megnyugtatta őt, hogy ne aggódjék, mert a vers tartalmáért mint szerzőt, őt terheli a felelősség. A vádlott tehát azáltal, hogy az izgató tartalmú verset terjesztés céljából írógépen való lemásolás útján sokszorosította, az izgatás elkövetéséhez tettesi cselekedettel járult hozzá. (K. 213/1940. Bj. XCII. 49.) 18. Sem az izgatás, sem a nemzetgyalázás tényálladékához a törvény nem kíván különös izgatási, illetve sértési szándékot, csupán annak a tudatnak fennforgását, hogy a megtett kijelentések a bűncselekmény tényálladékának megállapítására alkalmasak. Ez a tudat pedig megvolt a vádlottban akkor is, ha ténykedése csupán a gyűléseken elhangzott beszédek hű közlésére szorítkozott anélkül, hogy azokhoz a saját gondolatait is hozzáfűzte volna. (K. 6083/1932. G. XXVI. 420.) 19. Az izgatás is csak szándékosan követhető el, ámde a szándék ebben az esetben nem más, mint abban a tudatban való cselekvés, hogy a közlemények alkalmasak arra, hogy valamely osztály tagjaiban egy másik osztály ellen a gyűlöletet felkeltsék, ez a tudat pedig a magasabb értelmiségű vádlottakban kétségtelenül megvolt. Izgatás vádja esetén gondosan kell ugyan mérlegelni azt is, hogy a nyilatkozat vagy közlemény kihez, mily körülmények között intéztetett, — ámde a jelen esetben kétségtelen, hogy az inkriminált újság a munkások, vagyis éppen azok körében terjesztetett, akiknek a polgári osztállyal való szembeállítása céloztatott, s kiknek sanyarú sorsát kiszínezetten jellemzi a tőkés osztály fényűzésére rámutatva. (K. 4097/1933. Bj. LXXXVI. 30. o. B. XXVII. 43.) 20. Elvi. Izgatás szubjektív eleméhez elegendő a tettesnek az a tudata, hogy a valamely osztályhoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozókban egy másik osztályhoz, hitfelekezethez vagy nemzetiséghez tartozók ellen gyűlöletet keltsenek.