Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 157—160. §. 165 Jogesetek. 1. A m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 9. döntvénye. Aki az ú. n. tanácsköztársaság idejében a vöröshadseregbe való belépésre a Btk. 134. §-ában megjelölt módon egyenes felhívást intézett, az kizárólag ezzel a cselekményével nem követte el a Btk. 153. §-ával kapcsolatban a Btk. 156. §-ának első bekezdésébe ütköző és a Btk. 155. §-a szerint minősülő lázadás bűntettét. (B. XIV. 20. B. H. T. VI. 599. Bj. LXXIII. 177. o. G. XVII. 113.) 2. A Btk. 156. §-ában körülírt szövetkezés kijelölt, határozott célkitűzést, kiforrott szándékot, tudatos és tettre kész elhatározást követel. Nem lehet szó e bűncselekményről, ha a tervezgetés sem az erőszak, sem a veszélyes fenyegetés eszközeire nem terjeszkedett ki, sem az eszközök megszerzésének módját még általánosságban sem állapította meg. (K. 2438/1924. B. XVIII. 2. Gr. XVIII. 178.) 158. §. Aki a jelen fejezet előbbi szakaszaiban meghatározott cselekmény elkövetésére, a 134. §-ban kijelölt módon felhívást intéz vagy terjeszt, ha, az a felhívás folytán követtetett el, vagy kíséreltetett meg: mint felbujtó büntetendő. Ha pedig a felhívás teljesen eredménytelen maradt: hat hónaptól két évig terjedhető börtönnel büntetendő. J.: Mellékbüntetés: 162. §. Államfogház helyett börtön a büntetés. (1938:XVI. t.-c. 4. §•) 159. §. Lázadás miatt a felbujtók és vezetők kivételével, nem bűntettetnek azok, akik a polgári vagy katonai hatóság felhívására, a lázadás színhelyét elhagyják és a lázadásban többé részt nem vesznek. A büntetlenség mindazonáltal nem terjed ki azon büntetendő cselekményekre, melyeket valaki, a lázadás tartama alatt, az ebben való részességen kívül követett el. 160. §. A szövetkezés büntetlenségére nézve a 137. rendelete, az ott meghatározott esetekben és feltételek alatt, a lázadás céljából szövetkezetiekre is alkalmazandó.