Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 105. 129 II. Kegyelemben részesítem továbbá: 1. azokat a szlovák állampolgárokat és 2. állampolgárságra tekintet nélkül azokat a szlovák nemzetiségű személyeket, akik ellen polgári (rendőri) vagy katonai büntetőbíróság előtt a jelen elhatározásom I. a)—e) pontjaiban a folyó évi október hó 1. napjáig elkövetett bűncselekmények miatt kell bűnvádi eljárást indítani vagy folytatni. III. A jelen elhatározásom I. és II. pontjai szempontjából politikai bűncselekménynek kell különösen tekinteni minden olyan cselekményt, amely a magyar állam, belső vagy külső biztonsága, alkotmánya, államszervezete, belső berendezése, területi épsége, állami intézményei, a nemztiségei közötti béke, az állam megbecsülése és jóhírneve ellen irányul vagy azt veszélyezteti. Politikai bűncselekménnyel kapcsolatos cselekményeknek kell tekinteni minden olyan bűncselekményt, amely valamely politikai vagy nemzetiségi mozgalom, illetve szervezkedés előkészítésére, támogatására, fedezésére, vagy valamely politikai bűncselekmény elhárítására szolgál. Politikai bűncselekménnyel kapcsolatos cselekménynek, illetve politikai természetű indokból vagy célból elkövetett cselekménynek kell tekinteni azokat a bűncselekményeket is, — ideértve az emberi élet és vagyon elleni bűncselekményeket —, amelyeket az említett mozgalmak idején hivatalos közegek, a rendes véderő vagy az úgynevezett légiók, szabadcsapatok, illetve más néven ismert fegyveres alakulatok vezetői, parancsnokai vagy tagjai, hivatali, illetőleg szolgálati jellegükkel visszaélve vagy az emberiesség elveinek megsértésével követtek el. A cselekményt akkor is politikai indokból elkövetett cselekménynek kell tekinteni, ha annak indító oka valamely nemzet vagy nemzetiség elleni gyűlölet vagy bosszúérzés volt és pedig akkor is, ha ezt a gyűlöletet vagy bosszúérzést a kegyelemben részesítendő személy valódi vagy vélt egyéni sérelme váltotta ki. IV. Végül állampolgárságukra és nemzetiségükre tekintet nélkül kegyelemben részesítem a katonai szökés vagy az azzal kapcsolatban elkövetett katonai bűncselekmények tekintetében azokat a katonaszökevényeket is, akik Magyarország fegyveres erejéhez, tartozván, az 1938. évi január hó 1. napja óta az 1940. évi október hó 1. napjáig a volt Cseh-Szlovák Köztársaság, illetőleg a Szlovák Köztársaság területére szöktek. V. A jelen elhatározásom I., II. és IV. pontjában engedélyezett kegyelem kiterjed úgy a tettesekre, mint <a részesekre Büntetőjog I. 9