Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

Btk. 104—105. §. 117 toztatásánál az arányosítás szempontja ugyancsak nem mellőzhető. (K. 7863/1929. B. XXIII. 88.) Egynapi szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása. 27. Hathónapi börtön és egynapi elzárás helyébe összbüntetésül hathónapi börtön állapíttatott meg. (K. 1914 május 20. 2692. B. VIII. 132.) 28. Nyolchónapi börtönbüntetést és egynapi elzárásbüntetést összbüntetésbe foglalva, ennek tartamát nyolchónapi börtönben kell megállapítani. (K. 1916 április 14. 1744. B. X. 94.) Összbüntetés kizártsága a mellékbüntetésekre. 29. Elvi. A különböző jogerős ítéletekkel több rendbeli szabadságvesztés-büntetésre elítélt ellen, a Btk. 104. §-ának 1. pontja alapján megállapítandó összbüntetés a Btk. 54. §-ának első bekezdésében meghatározott mellékbüntetésekre nem terjed ki. (K. 868/1910. B. H. T. III. 240. B. IV. 57.) IX. FEJEZET. A bűnvádi eljárás megindítását és a büntetés végrehajtását kizáró okok. 105. §. Kizárja a bűnvádi eljárást: 1. a bűnös halála; 2. a királyi kegyelem; 3. az elévülés. J.: A halál jogkövetkezményeire 1. a 118. §-t. A kegyelmezés. 1920 : XVII. t.-c. 3. §. — A kormányzó általános kegyelmet is adhat, annak azonban, akit az 1848 : III. t.-c. 32. §-áhan vagy az 1870 : XVIII. t.-c. 9. §-ában meghatározott cselekmény vagy mulasztás miatt vontak felelősségre vagy ítéltek el, kegyelmet csak a törvény adhat. Az úgynevezett népköztársaság szervei által kibocsátott igazságügyi rendelkezések érvénytelenségével kapcsolatos kérdések tárgyában 1. az 1920 március 14-én kelt 2245/1920. M. E. sz. rendeletet. (I. K. XXIX. 3. sz. 135. o.) A Kormányzó Ür ö Főméltóságának 1. az 1920 december 24-én (I. K. XXIX. 12. sz. 753.), 2. az 1921 augusztus 20-án (I. K. XXX. 9. sz. 657.), 3. az 1921 november 3-án (I. K. XXX. 11. sz. 769.), 4. az 1921 december 22-én (I. K. XXX. 12. sz. 849.), 5. az 1928 március 1-én (I. K. XXXVII. 2. sz. 17.)