Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Büntető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. 1878. V. törvénycikk. Jegyzetekkel, utalásokkal és joggyakorlatokkal (Budapest, 1941)

90 Btk. 89—92. §. vezetésére, továbbá, hogy az egyik sértett rokkanttá vált és hogy a vádlott gyalogjárókat ütött el és az áldozatokon kívül a gépjárművön vele együttlevő munkásoknak és a többi gyalogjáróknak testi épségét és életét is veszélyeztette. (K. 2077/1938. Bj. XCI. 12.) 106. Gyújtogatás esetében súlyosít, hogy a vádlott a sértett vályogból épített házát oly időben gyújtotta fel, amikor a benne lakók első álmukban a legmélyebben aludtak s ennek folytán közel volt annak veszélye, hogy az égő ház rájuk omlik ós bennégnek. (K 3389/1937. Bj. XC. 61.) — V. ö. 86. jogeset. 107. Hatósági közeg elleni erőszaknál súlyosbító körülmény, hogy a vádlott két közeget is bántalmazott s azok egyikének könnyű testi sértést is okozott, ami miatt a bűnössége csak a magánindítvány hiánya miatt nem volt megállapítható. (K. 4948/1939. Bj. XCII. 84.) Kár nagyobb foka. 108. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott gondatlansága folytán a terhesség kilencedik hónapjában volt áldozatnak méhmagzata is elpusztult. (K. 2776/1928. B. XXV. 62.) 109. Hitelrontásnál súlyosító körülmény, hogy a vádlott különböző időben, más-más egyének előtt, sőt egy ízben bizonyos nyilvánossággal tette meg kijelentéseit, hogy a sértett hitele rendkívül nagy fokban volt veszélyeztetve és hogy a vádlott az őt alkalmazó cégnek kívánt nagyobb forgalmat biztosítani. (K. 3177/1929. Bj. LXXXII. 64. o. G. XXIII. 413.) 110. Súlyosító körülmény, hogy az okozott kár többszörösen meghaladja a Btk. 383. §. 2. bek.-ben meghatározott értékhatárt. (K. 7152/1929. B. XXV. 67.) 111. Súlyosító körülmény, hogy az elsikkasztott összeg a Í000 P-t meghaladja, tehát túl van azon az összegen, amelyet a Btk. egyes bűncselekményeknél súlyosabb büntetési nem alkalmazására alapul vesz fel. (K. 1498/1930. B. XXV. 67.) L. még a „végrehajtás módja" címszó alatt fölvett eseteket. Tagadás. 112. Elvi. A tagadás és mentegetőzés a vádlott szabad védekezési jogához tartozván, nem súlyosító körülmény. (K. 74/1882. B. H. T. III. 268.) Enyhítő körülmények. Gondatlanság kisebb foka. 113. Emberölés vétségénél a gondatlanság kisebb foka enyhítő körülmény. (K. 2817/1932. Jhd. II. 21. o.)