Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

84 Bp. 52. §. (Te. 104. §.) zolja és nem kéri vagy az ügyvédi képviselet kötelezettsége alól való felmentésiét vagy ügyvéd kirendelését, kivéve továbbá a 104. §. 2. bek. esetét is. A visszautasító határozat ellen nincs pero^voslatnak helye. (Bp. 52. ut. bek.) Megfelelő alkalmazást nyerhet a Pp. 99. 2. bek.-nek az a szabálya, hogy ha az ügyvédi képviselet hiánya csak az eljárás folyamán derül ki, a végzett cselekmények az ügyvédi képviselet hiánya miatt nem támadhatók meg. IV. A magánvádló mulasztásának legfontosabb jogkövetkezménye a Bp. 49. §. ut. bek. szerint az, hogy a lemondással egyenlő hatályú, ha a 'magánvádló oly tárgyalásra, melyre szabályszerűen megidézték, meg nem jelenik, illetőleg amennyiben képviseltetésónek helye volna, magát nem képviselteti, vagy oly határidőt, mely számára az eljárás megszüntetésének terhe alatt van kitűzve, meg nem tart. — A magánvádló képviselőjének megjelenése pótolja a magánvádlóét. V. A Pp. 97. §-a szerint a bírói vagy ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnok, a kir. közjegyző, a nyilvános jogtanár, az akinek bírói hivatalra vagy ügyvédségre minősítő oklevele van és a jogtudor saját ügyében vagy atyai hatálom alatt álló kiskorú gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja ügyében, továbbá mint nejének meghatalmazottja ügyvédi képviseletre nem szorul. A kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó (rendelkezések nem érintik a kir. kinestár és a közalapítványok perbeli képviseletiére vonatkozó szabályokat, ideértve a m. kir. államvasutak képviseletére nézve fennálló szabályokat is. VI. Az ötödik bekezdés rendelkezését a kötelező ügyvédi képviselet szabályával a következőképpen lehet összhangba hozni: A pótmagánvádló helyett ügyvédjének kell megjelennie s csak ügyvédje adhat beadványokat és tehet a bíróság előtt szóbeli előterjesztéseket. Kivétel a 2. bek. esete, továbbá az, Iha a 4. bek. értelmében a bíróság felmentést adott az ügyvédi képviselet kötelessége alól. A magánvádló azért „fél" marad (Bp. 13. 5. beik.) és mint ilyen megjelenhet a tárgyalásokon és más bírói cselekményeknél, ha legalább is az ügyfélnyilvánosságnak helye van. Jelenléte azonban nem hárítja el a mulasztás következményeit, ha képviseletében nincs jeleu ügyvéd. Joga van azonban .arra, hogy ügyvédjének eljárási cselekményét azonnal visszavonja vagy kiigazítsa, mert ezt a jogot a meghatalmazónak általában megadja a Pp. 108. §-a (épúgy mint az 1874:XXXIV. t.-c. 62. §-a ) és a Te. 104. §-ának 4. bekezdése inkorporatíve utal .a meghatalmazásnak polgári perrendtartási szabályaira. (Pp. 100—110. A főimagánvádló azonfelül, hogy a Pp. 108. ^ában meghatározott jogosítványt gyakorolhatja, az 5. bek. szerint a bíróság előtt személyesen megjelenhet és iszóival előterjesztéseket tehet. Ez a rendelkezés abban tér el a Pp. 98. §-ának 2. bek.-ének ihasonló szabályától, hogy a (fél nem köteles „képviselőjével együtt" megjelenni. Ebből az következik, hogy a főmagánvádló szóbeli cselek-