Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

72 Bp. 45—46. §. A minősítés és a büntetés kiszabása tekintetében azonban nincs joguk indítványtevésre. A csatlakozás folytán sem a vádiratok, *em a vád­beszédek száma nem szaporítható. A bíróság határoza­tait csak a magánvádlóval közli, külön idézést a csat­lakozók csak a főtárgyalásra kapnak. A bíróság a csatlakozókat az eljárás minden sza­kában közös meghatalmazott választására utasíthatja. Ha a magánvádló a főtárgyalás előtt ejtette el a vádat, a csatlakozók a 42. §. szabályai szerint és jog­következményei mellett szólítandók fel a vád képvise­letének átvételére. Hogy melyikük fogja a vádat képviselni, arra nézve a 44. §. rendelkezései irányadók. Jogeset. 1. A magánvádhoz csatlakozásnak előfeltétele a Bp. 44. §-a szerint az egy bűncselekmény, amely több egyén jogát sérti. Nincs csatlakozásnak helye, ha két külön bűncselekmény, két rágalmazás forog fenn s a csatlakozás kijelentése a kellő időben elő nem ter­jesztett magánindítványt nem pótolhatja. (K. 6413/1919., Bj. LXXVI. 124. o.) 46. §. Azáltal, hogy a vád képviseletét más vádló vette át, illetőleg, hogy csatlakozó lépett fel, az előbb teljesített bírói cselekményeknek s a korábban eljárt vádló indítványainak és nyilatkozatainak hatálya nem változik. A magánvádló, illetőleg a csatlakozók koráb­ban hozott bírói határozatokat, amennyiben azok ellen fellebbezésre vagy felfolyamodásra joguk van, csak az alatt a határidő alatt támadhatják meg perorvoslat­tal, amely az előbb eljárt vádlónak nyitva állana. A perorvoslatok használásának joga mindegyik csat­lakozót önállóan megilleti, tekintet nélkül arra, hogy a korábbi eljárás folyamán közös meghatalmazott által volt-e képviselve, vagy nem. Minden határozat, mely a terheltre nézve kedvező, valamennyi vádlóval és csatlakozóval szemben hatályos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom