Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

66 Bp. 41. §. 327., 332., 418. és 421. §-ai szerint büntetendő vétségek, valamint az 1878 : V. t.-c. 301. §-ában meghatározott könnyű testi sértés vétsége, továbbá az 1879 : XL. t.-c. 126. és 127. faiban, végre az 1895 : XLI. t.-c. 8. és 9. §-aiban körülírt kihágások esetében. Mindazonáltal, ha az említett vétségek és kihágások esetében a főtárgyalást törvényszék vagy esküdtbíróság tartja, ennek határnapjáról a kir. ügyészség értesítendő. Közérdekből a királyi ügyészség a vád képviseletét a fennebb felsorolt vétségek és kihágások tekintetében is az eljárás egész folyama alatt átveheti. Ez esetben a vádat elsősorban a királyi ügyészség képviseli és a magánvádlót csak kisegítő hatáskör illeti. Ennek érvényesítése végett a magánvádló az iratokat megtekintheti, mindazokban az esetekben értesítendő és megidézendő, amelyekben ezt a törvény a királyi ügyészségre nézve rendeli, és indítványokat tehet vádlottnak bűnösül kimondása, az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában is, a kiszabandó büntetés mennyisége iránt azonban indítványában nem szabad nyilatkoznia. Jegyzetek. I. Kiegészítést 1. alább a Te. 103. §-ban (azabadalombitorlás). II. A Btk. 258., 259. és 261. §-ai helyébe léptek a Bv.-nek a rágalmazást és a becsületsértést meghatározó 1. és 2. §-ai. — Fó'magánvádra üldözendők a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütköző bűncselekmények is. (1923:V. t.-c. 23. §.) — Az 1895:XLI. t.-c. 8. és 9. §-ai helyébe (védjegybitorlás), az 1921:XXII. t.-c. 7. és 8. §-ai léptek. III. A 41. §. esetében a kir. ügyészség jelenléte a főtárgyaláson nem kötelező, kivéve, ha közérdekből átvette a vád képviseletét (302. §. 2. bek.), a felszólalások sorrendjére 1. a 314. §. 3. bek.-ét. Jogesetek. 1. Jogegység. Abban az esetben, ha a kir. ügyész közérdekből átveszi a vád képviseletét (Bp. 41. §. 3. bek.), tulajdonképpen két vádló van; a közvádló és a főmagánvádló s a törvénynek az a kifejezése, hogy a vádat elsősorban a kir. ügyészség képviseli, csak a rangsort jelöli meg az egyenlő hatáskörű vádlók között, vagyis azt, hogy a főtárgyaláson mindig elsősorban a kir.