Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 37—38. §. az években megszabandó szabadságvesztést. Még inkább áll ez, ba a mérték merevebb és csak években határozható meg — mint a szigorított dologház legrövidebb tartama. (II. Bn. 39. §.) II. Az I. fejezetben említett esetekben is figyelembe kell venni: nem kívánja-e meg a közérdek, hogy alkalmazást nyerjenek azok a mellékbüntetések, amiket csak a kevésbé súlyos bűncselekmény von maga után (pl. hivatalvesztés, politikai jogvesztés, elkobzás, kitiLtás, kiutasítás, foglalkozástól eltiltás). III. A kir. ügyészség, ha nyomozás közben vagy a nyomozás bofejeztével határozza el a vádemelés mellőzését, erről a sértettet, ha magánindítványt vagy feljelentést tett, a Bp. 101. ut. bek. analógiájához képest értesíti s erről a vizsgálati indítványban, vádiratában, vagy vádindítványában is nyilatkozik. A kir. ügyész­ség a bírói eljárás megindulása után is mellőzheti a vádemelést, mindaddig, amíg a vád elejtésére is módja van. (Bp. 38. §. 2. bek.) Ebben az esetben a bíróság egyszerűen tudomásul veszi a mellőzés­ről szóló bejelentést, nem kell a sértetteket nyilatkozattételre fel­hívnia, sem az eljárás megszüntetéséről külön határozatot hoznia. IV. A vádemelést a fiatalkorúak ügyésze is mellőzheti a Fb. 22. 2. pontjában megadott joga a vádképviselet megtagadására vagy a vád elejtésére, a fiatalkorúak bírósága előtti eljárásban sem teszi feleslegessé a Te. 105. §-ának alkalmazását. E §. alapján akkor mellőzheti a fiatalkorúak ügyésze a vádemelést, ha előre­láthatólag a mellőzött bűncselekmény kiderítése után sem változik meg annyira a fiatalkorú értelmi és erkölcsi fejlődésének prognó­zisa, hogy vele szemben másnemű intézkedés mutatkoznék célszerű­nek. Ha pedig a Bn. 26. §-a alapján határozott időtartamú szabad­ságvesztés-büntetés kiszabása van kilátásban, a mellőzött bűncselek­mény nem annyira súlyos, hogy a büntetés mértékét lényegesebben befolyásolhatná. V. Ha a kir. ügyészség mellőzte a vádemelést, a vádlottat azonban a súlyosabbnak látszó bűncselekmény miatt nem ítélték el vagy pedig csak olyan kisebb súlyú büntetést kapott, amely a mel­lőzött bűncselekmény jelentőségének nem felel meg, a legalitás elve ismét érvényesül s a kir. ügyészség a vádemelés mellőzésével vég­ződött nyomozást folytatni köteles. E tárgyban külön határozatra nincs szükség. 38, §. A kir. ügyészségnek joga van a vádat indo­kolva megváltoztatni. Az ítélethozás céljából tartott zárt ülés kezdetéig (321. §.), az esküdtbírósági eljárásban az esküdtekhez intézett kérdések megállapításáig (363. első bekez­dés), járásbíróság előtti eljárásban a tárgyalás befeje­zéséig (541. §. ötödik bekezdés), ha pedig büntető

Next

/
Oldalképek
Tartalom