Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 29. §. 47 bíró jelöltessék ki, mem taTtazik a bíróküldési Ikéreleon keretébe, amely telőH et Kúria tataroz. (K. 3503/1933., B. XXVI. 150., J. H. VII. 1018.) 12. A vizsgálóbíró álltai vizsgálati cselekmény foganatosítása végett megkeresett járásibíróság összes bíráinak mellőzése folytán teendő iimtézkedés mem az illető járásbíróságra illetékei törvényszék, hanem a megkereső vizsgálóbíró jogkörébe tartozik. — Vizsgálóbírói megkeresés foganatosítására hivatott bíróság helyett más bíróság kiküldése nem foghat helyt. (K. 3460/1911., Bj. LXII. 232. o.) A kérelmezésre jogosultak. 13. Sértett nem jogosult bíróküldést kérni. (K. 789/1911., B. V. 127. — K. 3209/1909., Bj. LXIII. 220. o. — K. 4335/1932., B. XXV. 151. -- K. 1293/1931., B. XXIV. 159. — K. 1293/1931., J. H. V. 585.) 14. A feljelentő nem ügyifél, mert a bűncselekmény, amely miatt feljelentést tett, közvád alapján üldözendő, mivel pedig a vád képviseletére jogosult ügyészi megbízott nem tagadta meg a vád képviseletét, a nevezettet pótmagánvádlónak sem lehet tekinteni. Ezidőszerint a (folyamodó a bűnperben csakis mint sértett szerepei!, aki nem jogosult '.bíróküldési kérelem előterjesztésére. (K. 5277/1932., J. H. VII. 27.) 15. A pótmagánjvádló aiz újrafelvételi eljárásiban a, Bp. 29. §-a értelmében való oly félnek, aki a bíróküldés iránti kérelem előterjesztésére jogosítva volna, nem tekinthető. (K. 9981/1906., B. I. 6. Bj. LHI. 256. o.) IC. A közrend és a Ikiözbéke megóvása érdekében bíróiküldést indítványozná egyedül a koronaügyész van jogosítva, a vádlott nem. (K. 6570/1929., B. XXIII. 25.) 17. Bíróküldés iránt csak ügyfél ifolyamodhatik, a sértett pedig ebben, a közvádló álltai emelt vád folytán folyamatba tett bűnügybon nem ügyfél, bíró küldési kérelem előterjesztésére tehát nincs jogosultsága. (K. 6071/1934., J. H. IX. 292.) Bíróküldés elrendelésének esetei. 18. Ha a bűnügyben szeívplő bíró felfüggesztéséig, több mint 18 éven át tagja volt az e.lljárásra illetékes törvényszéknek, célszerűnek mutatkozik a bírói eljárás és ítélkezés pártatlanságához fűződő nagy érdek szempontjából a gyanú látszatánalk is elkerülése. A (közönség részéről oly gyanú volna esetleg emelhető, hogy a törvényszék nemcsak a»t bírálta eh hogy egy bíró bűncselekményt követett el, hanem elfoglalandó álláspontjának egyik oika az, hogy a vádlott a törvényszéknek bírája volt. (K. 623/1940., J. H. XIV. 346.) 19. Helye vam bíróküldésnek olyan esőiben, amikor a két bíróból álló kir. járásbíróságnál az egyik bíró az ügy elintézéséből mellőztetett, a másik pedig oly tényekre tett az ügyben tanúvallomást, amelyek nem egyedül hivatalos úton jutottak tudomá-