Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 14. §. 25 Minthogy az esküdtbíróságok megalakítása és működésük ezidőszerint elháríthatatlan akadályokba ütközik, a minisztérium az igazságszolgáltatás folytonosságának biztosítása érdekében a háború esetére szóló 'kivételes intézkedéseikről alkotott 1912:LXJI:I. t.-c. 12. §-ának 2. pontja alapján a következőket rendeli: 1. §. A minisztérium ez esküdtbíróságok működését ideiglenesen valamennyi törvényszéknél felfüggeszti és az esküdtbíróságökhoz tartozó ügyeikben a főtárgyalás megtartását a törvényszékek hatáskörébe ut'alja. 2. §. A törvényszék előtt a főtárgyalást a bűnvádi perrendtartásról szóló 189i6:XXXII!Iir. t.-c. XVIII. fejezete, valamint az e törvényt módosító és kiegészítő törvények rendelkezései szerint kell megtartani. 3. A jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Jogesetek. 1. A 'hatáskört megállapító törvényes rendelkezések a bűncselekményeket csupán törvényes megnevezésük szerint sorolják elő, azonban nem tesznek különbséget befejezett és megkísérelt bűn cselekmény, továbbá tettesség és részesség között; ehhez képest a most említett elkövetési fokozatok mindegyike egy és ugyanabba a bírói hatáskörbe tartozik. (K. 296/1)920. B. XML 89.) 2. Az esküdtbíróságok működésének felfüggesztése folytán törvényszék előtt kell tartani az új főtárgyalást az esküdtbíróisági hatáskörbe tartozó oly ügyben is, amelyben az első főtárgyalás az esküdtbíróság előtt tartatott meg. (K. 1838/1919. Bj. LXXlII. 92. o.) 3. A minisztériumnak 6898/1919. iM. E. sz. rendelete az esküdtbíróságok működését ideiglenesen valamennyi törvényszéknél felfüggesztette és az esküdtbíróságokhoz tartozó ügyekben a főtárgyalás megtartását a törvényszékek hatáskörébe utalta. A rendelet nem tesz különbséget rendes és kivételes hatáskörű esküdtbíróságok közt. Azokban az ügyekben, amelyekben eddig az ítélőtáblák székhelyén levő esküdtbíróságok jártak él, ezután az ítélőtáblák székhelyén levő törvényszékek hatáskörébe tartoznak. Ezek közé tartozik a sajtó útján elkövetett hitelrontás vétség© is. (Bp. T. 10.636/1929. B. XiXtEEL 38.) Bp. Élt. 16. §. A nyomtatvány útján elkövetett és az 1878. évi V. t.-c. 259. és 261. §-ai szerint büntetendő rágalmazás és becsületsértés a királyi törvényszék hatásköréhez tartozik. Ha azonban a rágalmazás vagy becsületsértés az 1878. évi V. törvénycikk 262. és 461. §-aiban meghatározott személyek vagy nyilvános számadásra kötelezett