Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

142 Bp. 128—129. §. fogva van, mihelyt a kir. ügyészség a vádat elejtette, azonnal szabadlábra helyezendő. I. A vizsgálati fogság megszüntetésiére 1. még a 157. §-t. — Ha a kir. ügyészség képviseli a vádat, ennek tárgyában meghall­gatása nélkül érdemleges határozat nem hozható (33. 2. bek.); — ha a vádló vádiratot ad, a megszüntetésre a 264. §. eseteiben a vádtanács, a 268. és a 283. §. eseteiben a törvényszék jogosult. II. Ügyvéd ellen elrendelt vizsgálat megszüntetéséről az ügyvédi kamara választmányának értesítés©: 1937 :IV t.-c. 137. §. (1- a 108. $-nál). 129. §. Ha a vizsgálóbíró a vizsgálatot befejezettnek vagy tovább nem folytathatónak tartja, erről a feleket indítványaik előterjesztése végett értesíti és magán­vádlót a 276. első bekezdésének rendelkezéseire figyelmezteti. A királyi ügyészségnek szóló értesítés­sel az ügy iratai is átteendők. Az értesítés vételétől számított tizenöt nap alatt a felek a vizsgálat folytatását kérhetik. Ha a vizsgáló­bíró ezt az indítványt nem tartja teljesíthetőnek, a fölött a vádtanács határoz. A vádtanács azt a végzését, amellyel a vizsgá­latot befejezettnek mondja ki, vagy mellyel a vizsgá­lat kiegészítését, az eljárás felfüggesztését (265. §.) vagy az ügy áttételét rendeli el, a vádlóval közli. E végzések közül csak az eljárást felfüggesztő vagy áttételt rendelő végzés ellen van felfolyamodásnak helye. J. A magánvádlót arra kell figyelmeztetni, hogy a vizsgálat befejezését közlő értesítéstől számított 15 nap alatt köteles a vizsgálóbírónál a vádiratot benyújtani, vagy a vizsgálat kiegé­szítését indítványozni. (276. §. 1. bek.) Jogesetek. 1. A vizsgálóbíró újrafelvétel esetében VB köteles a feleket a vizsgálat befejezéséről értesíteni. (Pécsi T. 2567/1900. Bj. XLII. 128. o.) 2. Törvényszéki hatáskörbe tartozó ügynek a vizsgálóbíró által a járásbírósághoz áttétele a Bp. 384. §. 4. pontjába ütköző alaki semmisségi okot állapítja meg. (Bp. T. 5132/1921. Bj. LXXIII. 235. o.) 3. Ha a bűnvádi per még csak a 129. §-ban megjelölt állapot­ban van, a vádtanácsnak az áttételt rendelő végzése elleni fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom