Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

140 Bp. 124—126. §. déktalanul jelentést tesz a vádtanácsnak, mely a megállapított rendbüntetést hivatalból is mellőzheti vagy enyhítheti. I. A pénzbüntetés ás a pénzbírság pengőösszegéről a II. Bn. 15. §-ának első bekezdése rendelkezik. 125. §. A vádló és a védő a terheltnek és a tanuknak kihallgatásánál, a terhelt pedig a tanuk kihallgatásánál rendszerint nem lehetnek jelen. Mind a vádló, mind a terhelt, mind ennek védője megidézendők oly tanúnak vagy szakértőnek kihallgatására, aki a főtárgyaláson előreláthatólag nem jelenhet meg. A felek, valamint képviselőik ez esetben indítványokat tehetnek és a tanúhoz vagy a szakértőhöz, a vizsgálóbíró kérdéseire adott feleletei után, kérdéseket intézhetnek s a feleletekre megjegyzéseket tehetnek. I. A terhelt kihallgatására 1. még a 132. és következő, a tanuk kihallgatására a 210. és a következő §-okat. Jogeset. 1. A Bp. 125. §-ában megbatározott esetben a törvény a terhelt védőjének a tanú kihallgatásához való megidézését 'nem parancsolja semmisség terhe alatt, s így a védő megidézése és közreműködése nélkül eszközölt bírói cselekmény, illetve a vallomás nem semmis. A tanúvallomási jegyzőkönyv a főtárgyaláson felolvasható. (K. 7681/1912. B. VII. 23., Bj. <LXV. 106. o.) 128. §. A bírói szemle, házkutatás, lefoglalás, iratok átkutatása, és a szakértők kihallgatása lehetőleg a felek vagy megbízottjaik jelenlétében foganatosítandó. E célból a vizsgálóbíró a vádlót, a terheltet és a védőt e cselekmények foganatosításának idejéről és helyéről, a halasztást nem tűrő sürgősség esetét kivéve, mindig előzetesen köteles értesíteni. Mind a 125. §. második bekezdése, mind a jelen esetében az eljárási cselekményekhez a meg nem idézett felek és képviselőik is megjelenhetnek és ugyanazokat a jogokat gyakorolhatják, mintha megidézve voltak volna.