Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 77. §. 103 Pp. 422., 440. §§.), a határozat hozatalában résztvett valamennyi ítélőbírónak alá kell írnia. Tárgyalás során hozott s a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt határozatokat külön nem kell aláírni. (10.100/1933. I. M. rendelet I. K. XLII. 3. sz. 28. o.). VII. Kifogás a határozat fogalmazványa ellen. Ha a határozat fogalmazványa ellen akár az elnök, akár a bírák valamelyike kifogást emel s a kifogás kölcsönös hozzájárulással rövid úton el nem intézhető, a felmerült kérdést a tanács elé kell terjeszteni. Ebben a tanácsban csak az az ítélőbíró vehet részt, aki a határozat hozatalában résztvett. Ha a tanács valamelyik tagja akadályozva van, szavazategyenlőség esetében az elnöknek, az elnök akadályoztatása esetében pedig a rangidősb bírónak a szavazata dönt. — A tanács határozata kötelező s az annak megfelelő fogalmazvány aláírását a kifogásoló ítélőbíró sem tagadhatja meg. (Tüsz. 153. §.) VIII. A határozat kijavítása. Ha a bíróság már meghozott határozatának kijavítását utólag elrendeli, a hibás helyet a határozatban színes tintával alá kell húzni és a kijavító végzést fel kell jegyezni az eredeti határozat fogalmazványára. (Bp. 443. §.) Ha a kijavított határozatról már kiadmány készült, a kiadmányt is így kell kijavítani. Ha a hibás határozat kiadmányát a fél már kézhez vette, újabb kijavított kiadmányt kell neki kikézbesíttetni. (Tüsz. 154. §. v. ö. Jüsz. 173. §.) IX. A tanácskozásra és a szavazásra 1. a Tüsz. 139—143. §-ait a Bp. 321. §-ának II—V. jegyzeteiben. Jogesetek. 1. A bíróság minden határozatát, az idézőleveleket, az alárendelt hatóságnak és közegeknek szóló meghagyásokat és az ügyvitelre vonatkozó utasításokat kivéve, a Bp. 77. §-ának 3. bekezdése 6zerint indokolni tartozik. Ezt a lényeges szabályt sérti meg a bíróság akkor, midőn vádlott védője által a kir. törvényszék másodfokú ítélete ellen bejelentett semmisségi panaszt a Bp. 557. §-ának 1. és 2. bekezdésére való egyszerű hivatkozással utasítja vissza. (K. 2187/1901., Bd. I. 218., Bd. II. 149.) 2. A tanúkihallgatás iránt a tárgyaláson előterjesztett kérelem feletti határozatot indokolni kell. (K. 7132/1905., Bj. LI. 207. o.) 3. Jogegység. A kegyelmet gyakorló államfő a szabadságvesztés-büntetésnek más enyhébb büntetési nemre átváltoztatása iránt az intézkedést valamely bíróságra is bízhatja, amely bíróság a kegyelmi elhatározás egy részletmozzanatát megvalósító, lényegében felségjogot gyakorló szerv jár el és intézkedésében sem az anyagi, sem az alaki büntetőjog szabályai által korlátozva nincs. Intézkedését nem is kell perrendszerű végzésbe foglalnia s amenynyiben mégis abba foglalná, az mint a kegyelmi elhatározás egy része, végérvényes s azzal szemben a Bp.-ban szabályozott per-