Vargha ferenc - Angyal Pál - Isaák Gyula (szerk.): Bűnvádi perrendtartás. Melléktörvényekkel, az ujabb eljárási törvények részletes magyarázatával, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1941)

Bp. 56. §. 91 A 2. ponthoz: 4. A Bp. 384. §. 6. p. szerinti alaki semmisségi ok létesül, ha a kir. törvényszék a főtárgyalást védő közreműködése nélkül tartotta meg, holott a vádlott a vádirat ellen előterjesztett kifogásokban védő kirendelését kérte s e kérelmet kifejezetten nem vonta vissza. (K. 5151/1924., Bj. LXXVII. 12!). o.) 5. A vádlottnak a főtárgyaláson tett az a nyilatkozata, hogy a védő jelenléte nélkül is kéri a főtárgyalás megtartását, a védői megbizatás visszavonását jelenti. Ily esetben a védő saját nevében perorvoslattal többé nem élhet. (Bp. T. 1696/1922., Bj. LXXIV. 144. o.) A 3. ponthoz: 6. A Bp. életbelépése után a Bn. 16. §-a a különleges intézkedés alá eső fiatalkorú egyének korhatárát a 18. év betöltéséig állapította meg s így a Bp. 56. §-ában a védő rendelése iránti kötelező intézkedés akként értelmezendő, hogy a 18. évüket be nem töltött fiatalkorú egyénekre terjed ki. (K. 121/1912., B. VI. 36.) 7. Jog.egység. A rendes bíróság, ha fiatalkorú bűnügyében jár el, a fiatalkorú részére hivatalból köteles védőt kirendelni. A Fb. 57. §-ának rendelkezései csak az 56. §-ban felsorolt 'esetek miatt indított eljárásra vonatkoznak. (K. 2761/1923., Bj. LXXV. 146. o., G. XVIII. 393.) 8. Jogegység. Ha a fiatalkorú vádlott ügyében, összefüggés okából a kir. törvényszék, mint büntetőbíróság jár el, alkalmazni kell a Bp. 56. §-ának 3. pontját, amely szerint a 18. életévét még túl nem haladott vádlottnak hivatalból védőt kell rendelni. (K. 2761/1923. B. XVII. 11., G. XVIII. 393.) Közös védő rendelése. 9. Az elsőbírósági főtárgyaláson és az ezt megelőző eljárás alatt az egyik vádlott védőjeként a másik vádlott járt el, holott ezt a Bp. 56. végső bek. és 62. §-a, valamint az 1874:XXXIV. és az 1887:XXVIII. törvénycikkek szelleme kizárja. (K. 5843 1931., Bj. LXXXIV. 94. o.) 10. A választott védőre is vonatkozik a Bp. 56. ut. bek.-ben foglalt az az elvi szabály, mely szerint vádlottársak részére közös védő csak akkor rendelhető, ha érdekeik nem ellentétesek. (Bp. T. 12.545/1925., Bj. LXXVII. 129. o., G. XVIII. 345.) 11. Az egy védő állal képviselt ellentétes érdekű vádlottak nem tekinthetők törvényszerű védelemben részesülteknek. (K. 2558/1911., B. V. 113.) L. a Bpn. 32. §. jogeseteit. 12. Ha az egyik vádlott a tagadásban lévő másik vádlottat felbujtással terheli, mindegyiknek külön védő rendelendő. (K. 1420/1909., Bj. LVIII. 191. o.) 13. Érdekellentét esetén a védő ügyvédjelöltje nem rendelhető ki társvédő gyanánt. (K. 2768 1908., Bj. LVI. 223. o.)