Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

70 — Bi>. 58—61. §. — perorvoslattal. Mert a törvény szerint, a törvényszék előtti kihirdetéskor csak a vádlott élhet semmiségi panasszal a másodbíróság ítélete ellen, mit a jog-gyakorlat azzal toldott meg, hogy a védő is csatlakozhatik a semmisségi panaszhoz, de nem saját, hanem a vádlott jogán. (K. 2987/1921. Bj. LXXIV. 15.) 58. §. A bíróság köteles a védő kirendelésének szükségéről a törvényszék elnökét haladéktalanul értesíteni. Az ügyvédi kamara székhelyén a védőt a tör? vényszék elnökének megkeresésére esetről?esetre a kamara, más helyeken, a védők névsorába felvett ügyvédek közül, a törvényszék elnöke nevezi ki. A védők névsorát a kamara minden év elején a törvényszék elnökéhez teszi át. Sürgős esetekben, különösen ha a halasztás a terheltre káros volna, az ügyvédi kamara székhe? lyén is a törvényszék elnöke rendeli ki a védőt a védők névsorába bejegyzettek közül. I. A védő kirendelése iránt intézkedni köteles a főtárgyalás, illetőleg a tárgyalás kitűzésekor a főtárgyalás elnöke (285. §.), vagy az ítélőtábla eljáró tanácsának az elnöke (412. §.). II. A főtárgyalás elnöke rendel védőt a jelenlévő ügyvédek közül a 302. §. 4. bek. esetében. 59. §. A kirendelt védő a védelem alól csak fontos okból kérhet felmentést. E kérelem felett az határoz, aki a védőt kirendelte. 60. §. A védő a főtárgyalás elhalasztását kér* heti, ha a kirendelésétől a főtárgyalás határnap? jáig terjedő időt a védelem előkészítésére rövid? nek tartja. I. L. a 286. i 2. bek. 61. §. Védőül nem rendelhető ki: 1. a sértett, a sértettnek, a terheltnek, vagy a vádlónak házastársa, jegyese, testvérének házas?