Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

— Bp. U—45. — 55 3. A Bp. 43. §-ának utolsó bekezdésében, valamint 449. §-ának 1. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a pótmagánvádló nem kérheti az eljárás újrafelvételét, azt is jelenti, hogy az újrafelvétel eseteiben pótmagánvádnak helye nincs. (K. 1661/1924. B. XVII. 39.) 44. §. Ha a magánvád emelésének joga egy bűncselekmény alapján több sértettet illet, közű? lök az lesz a magánvádló, aki először jelentkezett a bíróságnál; ha pedig többen jelentkeztek egy* szerre az, aki a beadványban vagy jegyzőkönyvi ben első helyen van megnevezve. A sértettek azon* ban ettől közmegegyezéssel bármikor eltérhetnek és megállapíthatják, hogy közülök ki képviselje a vádat. 1. Ha a magánvád emelésének joga egy bűncselekmény alapján több sértettet illet, ellenkező megállapodás hiányában nem élhet perorvoslattal az, aki a beadványban második vagy későbbi helyen van megnevezve. (K. 1985/1902. Bj. XLIV. 128.) 45. §. Ha magánvád emelésére több sértett van jogosítva, az azok egyikének vádja alapján megin? dított vagy folytatott eljáráshoz a többiek is csati lakozhatnak. A csatlakozás után is az a sértett marad a ma* gánvádló, akinek vádja alapján az eljárást meg* indították, illetőleg folytatták. A sértettek azon* ban közös megállapodással a vád képviseletére más sértettet jelölhetnek ki. A csatlakozóknak csak ellenőrző és kisegítő hatáskörük van, melynek érvényesítése céljából az ügy iratait megtekinthetik és indítványokat tehetnek. A minősítés és a büntetés kiszabása tekintetében azonban nincs joguk indítvány * tevésre.