Vargha ferenc - Isaák Gyula (szerk.): A bűnvádi perrendtartás. A melléktörvényekkel, rendeletekkel, joggyakorlattal, jegyzetekkel és utalásokkal (Budapest, 1928)

18 — Bv- 15—16. §. — vényszéknek, mint egyes bíróságnak hatáskörébe utalt cselekményekre 1, 1921:XXIX. t.-c. 2. — A rögtönbíráskodásra 1912:LXIII. t.-c. 12. §. a p., — 1920:XXXVIII. t.-c- 1. — Az uzsorabíróság hatáskörére: Ube 2. §. — A fiatalkorúak bíróságának hatáskörére: Fb. 3., 56. §. 15. §. Hatáskörét és illetékességét a bíróság hi; vatalból vizsgálja. I. Hatáskör és illetékesség okából áttétel: 22. — a nyomozás alatt: 92. — a vizsgálat befejezésekor: 129. — a vádtanácsi eljárásban: 263. — közvetlen idézés esetén: 283. — főtárgyaláson: 318. — a járásbírósági eljárásban: 527. — a rögtönítélő eljárásban: Gybp. 32. §. — Illetékesség okából nincs helye áttételnek a vád alá helyezést rendelő végzés jogerőre emelkedése vagy a főtárgyalás elrendelése után (274. §. 2. bek.) A közvetlen idézést elrendelő végzés ellen a terhelt nem tehet illetékességi kifogást. (281. §. ut. bek.) — A hatáskör hiánya hivatalból figyelembe veendő alaki semmisségi ok (384. §. 4. p. ut. bek.) Hivatalból figyelembevételére 1. 379. §. ut. bek. 1. A hatáskör meghatározásában nem a vádló minősítése, hanem a vádbeli tett minősége az irányadó. (K. 629/1913.. — Bj. LXVI. 100.) 2. A főtárgyalás elrendelése után, a bírói hatáskörnek, a per megelőző szakában már eldöntött kérdése, tíjabban benyújtott kérvénnyel többé már meg nem támadható. (Pécsi T. 184/1901.) 3. A hatáskör kérdése az eljárás bármely szakában, tehát a főtárgyalás megnyitása után is, hivatalból vizsgálható. (Pozsonyi T. 182/1901. Bj. XLII. 15.) 4. Hatáskör hiánya akkor is hivatalból észlelendő, ha a felekre ebből hátrány nem származott. (K. 9528. 1903. — Bj. XLVII. 332.) 16. §. Bűnvádi eljárásra rendszerint az a bírói ság illetékes, amelynek területén a bűncselekmény elkövetve volt, habár az eredmény máshol követke* zett is be. Ha a bűncselekmény több bíróság területén, vagy több bíróság területének határán volt elkö*