Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1900: XXV. tc. 59 galmából következik, hogy az előljárósági hitelesítés szükségessége szempontjából a 27.483/1901. K. M. sz. rendeletben említett kisgazdának az tekintendő, aki a vételi szerződés megkötésének időpontjában folytat 100 kat. holdat meg nem haladó területű ingatlanon, akár mint tulajdonos, akár mint haszonbérlő vagv haszonélvező mezőgazdasági foglalkozást. (C. 2104/1933. — Gr. XXVII. 798.) I. Ha a mezőgazdasági gépet több vevő vásárolja, abból a szempontból, hogy a vevők kisbirtokosoknak tekintendők-e, nem valamennyiük birtokának együttes terjedelme, hanem mindannyiuk birtokának nagysága külön-külön az irányadó, miután a kisbirtokosi minőség rendszerint a birtok terjedelme szerint egyénenként bírálandó el. — II. Az a jogi álláspont, hogy a kisbirtokosi minőség a birtok terjedelme szerint minden egyes vevő szempontjából külön-külön, egyénileg bírálandó el, nem alkalmazható az egy háztartásban élő s közös gazdálkodást folytató családtagok (házastársak) esetében, amikor a család egyes tagjainak birtokállománya nem különkülön veendő figyelembe, hanem együttesen, s a birtokok együttes terjedelme szerint bírálandó el, hogy a vevők kisbirtokosoknak tekintendők-e. (C. 2711/1933. — Gr. XXVIII. 758.) Xem tekinthető kisbirtokosnak az, aki napszámos munkából él. ingatlanvagyona pedig csupán házingatlanból áll. (C. 4167/1933. Gr. XXVIII. 754.) Egymagában az a körülmény, hogy a nagyobb gazdasági gép vásárlója csak kisebb ingatlanon * folytat mezőgazdasági tevékenységet s a vett géppel bérmunkát is vállal — foglalkozásának mezőgazdasági jellegén nem változtat. Az ellenkezőről csak akkor lehet szó, ha a bérmunka tevékenység annyira túlnyomó, hogy a földművelői jelleg egészen háttérbe szorul. (C. 6319/1933. — Gr. XXVIII. 755.) Azzal szemben, akinek főfoglalkozása a bércséplés s mezőgazdasági munkával csak mellékesen foglalkozik, az 1900: XXV. tc. 1. §-a, illetve a 27.438/1901. K. M. vendelet 6. §-ának intézkedései alkalmazást nem nyerhetnek. (C. 8662/1930. — Gr. XXV. 831.) Ha a vevőnek a gépészkovácsmesterség és bércséplés volt a főfoglalkozása és nem a mezőgazdasági ingatlanán való gazdálkodás, a cséplőgépet pedig nem ez utóbbinak, hanem bércséplői iparának folytathatása céljából vette, a vételügylet érvényességéhez akkor sem szükséges a községi előljárósági hitelesítés, ha az iigvlet az eladó üzleti telepén kívül köttetik. (C. 6279'1933. — Gr. XXVIII. 757.)