Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

376 Meg nem semmisíthető okiratok. mellőzésével, a kellően felszerelt kérvény alapján, az értékpapír megsemmisítését elrendeli és a 18. §. értelmében hirdetményt bocsát ki. Egyidejűleg ugyanazon végzésben meghagyja az értékpapír kiállítójának, illetőleg megnevezett képviselőjének, hogy a végzés vételétől kezdve, felelősség terhe alatt, további bírói rendeletig az értékpapírt át ne írja, ahhoz új szelvényívet ki ne adjon, arra fizetést ne teljesítsen. A végzésről, melybe a hirdetmény szövege szó szerint felveendő, a folyamodó és a végzés jogerőre emelkedésével (29. §.) az értékpapír kiállítója, illetőleg ennek megnevezett képviselője értesíttetik. A hirdetmény közzétételére a 10. §. intézkedése szolgál irányadóul. L az 1925: VIII. tc. 51. §-át a 9. §-nál. 20. §. A megsemmisítési végzés joghatállyal nem bír, ha annak kézbesítése előtt az értékpapír átíratott, vagy ahhoz új szelvényív kiadatott, vagy arra fizetés teljesíttetett. 21. §. Bírói megsemmisítés tárgyai nem lehetnek: 1. az állami papírpénzjegyek; 2. az állami kamatozó pénztári utalványok; 3. a kir. zálogház által kiadott zálogjegyek; 4. a lottó-betételekről kiadott elismervények; 5. az értékpapírok szelvényei és szelvényutalványai; 6. a jótékony vagy közhasznú célokra rendezett állam- vagy magánsorsjátékok jegyei; 7. az olyan értékpapírok, melyekre nézve a megsemmisítés magában az értékpapír szövegében határozottan kizáratott; 8. az osztrák-magyar bank jegvei (1878: XXV. tc.). A Magyar Nemzeti Bank bankjegyeinek megsemmisítésére vonatkozólag 1. az 1924: V. tc. alapszabály 93. cikkét. 22. §. Az osztrák-magyar monarchia másik államát, vagy külállamot terhelő értékpapírok bírói megsemmisítése belföldi bíróságok előtt nem kérhető.