Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1868: VI. és 1934: XX. tc. 21 osztályonkínt egyenlő számban titkos szavazással, választói csoportok szerint kell választani. Mind a kétosztályban öt-öt választói csoportot kell alakítani. A választói csoportokat az egyes választók által fizetett és a kamarai illeték kivetésénél számításba vett adó összegének, illetőleg egyes csoportoknál az adón kívül esetleg más ismérveknek alapulvételével kell megalakítani. A budapesti kamaránál mindegyik választói csoport tizenkét-tizenkét, a vidéki kamaráknál mindegyik választói csoport nyolc-nyolc rendes tagot választ. Egyébként a választás módját a válasz szabályzatban kell megállapítani. A választási szabályzatot mindegyik kamara részére külön-külön, annak meghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg. Mindegyik osztályon belül azok a rendes tagok, akiknek a kamara székhelyén van a telepük, az osztály állandó bizottságát alkotják, amely bizottság halasztást nem tűrő ügyekben mint véleményező szerv jár él. A levelező tagokat mindegyik kamarán belül az elnöki tanács (3. §.) által javaslatba hozott egyének közül a kamara közgyűlése választja. A levelező tagok száma nem haladhatja meg a rendes tagok számát. A levelező tag a kamara közgyűlésén, az osztályba beosztott levelező tag ezenfelül annak az osztálynak ülésein, amelybe a közgyűlés beosztotta, tanácskozási joggal részt vehet, szavazási joga azonban nincsen. A kamaráknak mind rendes, mind levelező tagjai teendőiket díjazás nélkül végzik. 6. §. A kamarai rendes tagok választása egymás után következő öt évre történik; azok elteltével új választások eszközlendők, a régi tagok újra megválaszthatok. Az időközben megürült helyek azokkal töltetnek be. kik az illető választókerületben az utolsó választáshál legtöbb szavazatot nyertek. Az 1934: XX. tc. 2. §-ával módosított szöveg.