Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

Pénzintézeti havi kimutatások. járulása szükséges; ily hozzájárulás hiányában a közgyűlési határozat semmis és a kereskedelmi cégjegyzékbe nem vezethető be. Azok az ügyletek, amelyek a Pénzintézeti Központ hozzájárulásának hiányában ki nem bocsátható új részvényekre vonatkozólag keletkeztek, semmisek. A cégbíróság minden olyan végzést, amellyel új pénzintézet alapításának vagy pénzintézeti fiók (képviselőség) létesítésének bejegyzését elrendeli, valamely pénzintézet székhelyének áthelyezését vagy alaptőkéjének felemelését tudomásul veszi, a Pénzintézeti Központtal is közli. A cégbíróságnak a jelen §-ban felsorolt végzései ellen a Pénzintézeti Központ a közléstől számított 30 nap alatt előterjesztéssel és felfolyamodással élhet. A Pénzintézeti Központról szóló 1920. évi XXXVII. tc 16. §-a értelmében a Pénzintézeti Központ hozzájárulása hiányában az alaptőke fele-melést elhatározó közgyűlési határozat semmis és a cégjegyzékbe be nem vezethető. Ha a P. K. az alaptőkefelemelést olyként engedélyezi — mint adott esetben tette. — hogy az újonnan kibocsátandó részvények értékének meghatározott idő alatt befizetve kell lennie, ez nem jelenti azt, hogy a befizetési határidő elmulasztása az alaptőkeemelést kimondó határozatot semmissé tenné, mert egy későbbi tény az eredetileg érvényesen létrejött közgyűlési határozatot érvénytelenné nem teheti. Ennek a feltételnek a meghiúsulása csakis — éppenúgy. mint az alaptőkeemelésnek általában meghiúsulása — rsak utólagos hatálytalanságot idézhet elő. A hatálytalanságnak következménye pedig csak az eredeti állapot helyreállítása lehet, de nem fűződhetik hozzá a hatálytalanná vált ügylet folytán értékhez nem jutott részvénykibocsátóknak megtérítési kötelezettsége. (C. 6091/1936. — J. H. XI. 296.) 17. §. A pénzügyminiszter rendelettel általánosságban vagy egyen esetekben a Pénzintézeti Központ feladatává teheti a háborús gazdasági szervek (központok, bizottságok, elosztó-irodák stb.) működésének ellenőrzését és ügyeiknek lebonyolítását, illetőleg felszámolásukat. A pénzügyminiszter az előbbi bekezdésben említett szervek ellenőrzése, ügyeik lebonyolítása, illetőleg felszámolásuk tárgyában az igazságügyminiszterrel egyet-