Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

1924: XVIII. tc. 4—8. §§. Mi7 alapító tagokká minősülnek át és üzletrészeiket alapítványi üzletrészekre kell kicserélni. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete működését szövetkezetekbe még nem tömörült kézmű-, kis- és középiparosokra, valamint ezeknek gazdasági célt szolgáló alkalmi egyesüléseire is kiterjesztheti az érdekelteknek ezirányban előterjesztett kérelmére. 6. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelezettségeiért az alapító tagok csak alapítványi üzletrészeik erejéig, az államkincstár csak az általa átvett alapítványi üzletrészek erejéig, a rendes tagok pedig az általuk jegyzett üzletrészek névértékének ötszöröséig felelősek. A szavatossági tőke lefizetése az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének fennállása alatt is követelhető, az erre vonatkozó közgyűlési határozat azonban a cégjegyzékbe bevezetendő. Az alapszabályok állapítják meg azt, hogy a szavatossági tőkét mikor és milyen feltételek mellett kell befizetni. A szavatossági tőke, illetve annak befizetett részletei után a befizetés napjától kamat jár. A kamat nagyságát az alapszabályok állapítják meg. A befizetett szavatossági tőke mint külön alap kezelendő. 7. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete könyveinek és azok alapszabályszerű cégjegyzéssel ellátott kivonatainak olyan bizonyító erejük van. mint a közokiratnak. 8. §. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének tiszta nyereségéből elsősorban 10%-ot a mérlegszerű veszteségek fedezésére szolgáló külön tartalékalap, továbbá 10%-ot a rendes tartalékalap létesítésére és gyarapítására, a fennmaradó összeget az alapítványi üzletrészek osztalékára és ennek fedezése után a rendes tagok üzletrészeinek osztalékára kell fordítani. A maradék a mérlegszerű veszteségek fedezésére szolgáló külön tartalékalap és a rendes tartalékalap között a közgyűlés által megállapítandó arányban osztandó meg.