Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

304 0. K. H. kötvények. jelzálogjog telekkönyvi bejegyzésekor fel lehet jegyezni az intézetnek azt a szándékát, hogy az intézet a jelzálogjog tekintetében a kötvények utóbb meghatározandó csoportja vagy sorozata javára később kíván ily elsőbbséget biztosítani; e feljegyzésnek az a hatálya, hogy az intézetnek a feljegyzés keltétől számított egy évi határidőn belül előterjesztett kérelmére az elsőbbségben részesíteni kívánt csoport vagy sorozat megjelölését a telekkönyvbe a szándék feljegyzésének rangsorába be lehet jegyezni. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a jelen törvény életbelépése előtte de az 1927. évi január hó 1. napja után az 1897: XXXII. tc. 17. §-ának megfelelően a javára bejegyzett jelzálogjogok tekintetében az előző bekezdésben említett elsőbbségi jognak és szándéknak az ugyanannál a telekkönyvi hatóságnál kezelt telekkönyvi betétekbe vagy telekjegyzőkönyvekbe feljegyzését egy beadványban is kérheti. 3. §. Az Országos Központi Hitelszövetkezet köteles a külön megjelöléssel ellátott kötvényeknek és a fedezetükre előnyös kielégítési joggal lekötött jelzálogos követeléseknek összegét az 1897: XXXII. tc. 20. §-a értelmében félévenkint közzéteendő kimutatásban elkülönítve feltüntetni. 4. §. Az Országos Központi Hitelszövetkezet a külön csoportba tartozó kötvények külön biztosítéki alapját köteles elkülönítve alakítani és kezelni. A külön csoportba vagy sorozatba tartozó kötvények névértékének összege az elkülönített biztosítéki alap hússzorosát nem haladhatja meg. 5. §. Az Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények biztosítására szolgáló biztosítéki alap elhelyezhető a törvény, valamint az Országos Központi Hitelszövetkezet alapszabályainak megfelelően engedélyezett jelzálogjoggal biztosított kölcsönökben is. 6. §. Az Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátandó kötvények alapjául szolgáló követelések-