Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

68.400/1914. I. M. 1—6. §§. 15 3. §. Az eljárást haladéktalanul hivatalból kell megindítani, mihelyt az illetékes törvényszék bármi módon hivatalos tudomást nyer oly cselekményről, vagy mulasztásról, amely az 1. §-ban felsorolt törvényhelyek valamelyikébe ütközik. A bíróságok, a kir. ügyészségek és az 1875: XXX VII. tc. 22. §-ában említett hatóságok kötelesek a tudomásukra jutott ily cselekményeket és mulasztásokat az eljárás megindítása végett az illetékes törvényszéknek haladéktalanul bejelenteni. 4. §. Ha oly cselekmény vagy mulasztás látszik fennforogni, amely rendszerint szabadságvesztésbüntetéssel sújtandó (1875: XXXVII. tc. 218., 219., 462. §-ai, 1876. XXXVI. tc. 32. §-a), a törvényszék, amennyiben a tényállás felderítésére szükségesnek látja, vizsgálatot rendel el és foganatosítás végett saját bírói tagjai vagy önálló működési körrel felruházott jegyzői közül vizsgálóbiztost küld ki. Ezekről az intézkedésekről a mellette működő kir. ügyészséget — a budapesti kir. törvényszék a budapesti kir. ügyészséget — egyidejűleg értesíti. A törvényszéknek oly végzését is, amely az eljárás megindítását mellőzi, közölni kell a kir. ügyészséggel. 5. §. A vizsgálóbiztos feladata a tényállást minden irányban felderíteni, úgy, hogy a törvényszék az eljárás megszüntetése, vagy a tárgyalás megtartása kérdésében határozhasson. E célból kihallgatja a panaszlottat, ha ez a terhére rótt cselekmény vagy mulasztás tárgyában nyilatkozni kíván és beszerzi a tényállás felderítésére alkalmas egyéb adatokat és bizonyítékokat. Tanúk és szakértők kihallgatására és szemle foganatosítására nézve a Bp. XIII. és XIV. fejezetének rendelkezései irányadók. Tanúként idézett üzleti alkalmazottat a vizsgálóbiztos s az ítélkező bíróság felmenthet oly ténykörülmény tanúsítása alól, amely a vizsgálat, vagy a tényállás alapját tevő vétségnek kiderítésében nem döntő fontosságú és szükség nélkül üzleti titoknak felderítésére vezethetne. A könyvvizsgálat elrendelése iráni, ha a vizsgálóbiztos szükségesnek tartja, a bíróság határozatát köteles kikérni. Könyvvizsgálatnak annyiban van helye, amennyiben az eljárás tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás megállapíthatása végett szükséges. Ha a vizsgálati cselekményt megkeresés útján kell teljesíteni, a megkeresést az illetékes járásbírósághoz, mint polgári bírósághoz kell intézni. A vizsgálatot elrendelő törvényszék a vizsgáló biztosnak a vizsgálat mikénti foganatosítására, folytatására, vagy befejezésére nézve utasítást adhat. 6. §. ^ kir. ügyészség a közérdek szempontjából ellenőrzi a vizsgálatot. E célból a vizsgálati iratokat barmikor megtekintheti s a vizsgálat mikénti foganatosítása, kiegészítése