Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

202 Szavazati jog a taggyűlésen. nak vagy sógorának a társaság érdekével ellentétes érdeke van. Ügyvezető, felügyelő vagy felszámoló választásakor nincs kizárva a szavazásból az a tag, akinek megválasztásáról szavaznak. A 3. bekezdés rendelkezéseitől a szerződésben eltérni nem lehet: 50. §. Az 1930: V. tc. 50. §-ának rendelkezése szerint a III. fejezet rendelkezései a határozathozatal módjára, nevezetesen a taggyűlés összehívására, a szavazati jogra és annak gyakorlására, a 38. §. 3. bekezdésében foglaltakat kivéve, csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a társasági szerződé? mást nem rendel. A 38. §. 1. bekezdésének 2. mondatában foglalt rendelkezéssel szemben tehát a társasági szerződésnek a szavazati jogra vonatkozó rendelkezése törvényt nem sért. (Cg. 34.130/4. — Bp. T. 13.209/1932.) Az 1930: V. tc. 38. §. 1. bekezdésének az 50. §-al való egybevetéséből kétségtelen, hogy nem kell, hogy a társasági szerződés a határozatok mikénti hozataláról több intézkedést foglaljon magában, mint amennyit a 3. §. 6. pontja éppen megkíván. Arra ugyanis, hogy a taggyűlés határozatait — amennyiben a törvény máskép nem rendelkezik, — a törzsbetétek nagysága szerint számítandó egyszerű szótöbbséggel hozza, a 38. 1. bekezdése foglal magában rendelkezést, s ha a szerződés ettől nem kíván eltérni, a szerződési szabályozásra nincs szükség. (Bp. T. 2263/1933.) A társasági szerződés 11. pontja értelmében a taggyűlésen az érvényes határozatok a törzsbetétek nagysága szerint számítandó egyszerű szótöbbséggel hozhatók. Ez a rendelkezés, mely nem teszi a határozathozatalnak ezt a módját kötelezővé, egyáltalán nem zárja ki azt, hogy a taggyűlésen megjelent két tag egyhangú határozattal döntsön, amely a meg nem jelent harmadikkal szemben egyszerű többség is. Nem helyes tehát a társaság felfolyamodásában foglalt az a magyarázat, hogy ebből a rendelkezésből azt kell megállapítani, hogy mindhárom tag jelenléte szükséges a határozatképességhez. (Bp. T. 10.414' 1932.) A társasági szerződés 6. pontjának az az intézkedése, hogy érvényes határozathoz általában egyszerű szótöbbség kell mindaddig, míg a társaságnak csak két tagja van, akként értendő, hogy általában egyhangú határozat szükséges. Ha szavazategyenlőség esetére a társasági szerződés azt az általános szabálytól eltérő különös szabályt állítja fel, hogy szavazategyenlőség esetében a sorshúzás dönt, nyilvánvaló, hogy ezen intézkedés a társasági szerződés előbb említett általános intéz-