Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)
1930: V. te. 10—12. §§. 18T 8. a társasági szerződés keltét. Hites könyvvizsgáló: l. 45.00011931. I. M. sz. rendelet 25. §. A korlátolt felelősségű társaság tagjainak külön joga alatt a társasági tagnak azt a jogát, vagy jogainak azt a részét kell érteni, amellyel a tagnak több joga van, mint a többinek, akiknek joga a törvényben, vagy a társasági szerződésben foglalt, a tagok általános jogállására vonatkozó szabályoknak megfelel. A társasági szerződés 13. pontja a tagok általános jogállásától lényegesen eltérő szavazati külön jogot ad egyrészt X-nek azzal, hogy biztosítja részére, hogy ő legyen a társaság egyedüli és kizárólagos ügyvivője, (amit e szerint a taggyűlés csak nyomós okból vonhat vissza), másrészt Y-nak, kinek viszont nieszszemenő ellenőrzési jogot ad a rendelkező részben felsorolt kérdésekben. Ezek tehát a bejegyzés és közzététel kötelező tárgyai. (Bp. T. 3310/1933.) Az előterjesztés 7. pontjában foglalt kifogást a bíróság is magáévá teszi, mert a K. T. 38. §-ában a cégvezető jogkörére vonatkozó törvényes rendelkezés ellentétben áll a társasági szerződés 16. §-ának azzal a rendelkezésével, amely szerint a cégvezetőket csak az ügyvezető távollétében rendeli ki. Tekintettel arra, hogy a cégvezetők kirendelésének feltétlennek kell lenni, a K. T. 39. §-a szerint cégvezető jogkörének korlátozása harmadik személyek irányában joghatállyal nem bír, a társasági szerződés ezen rendelkezését a bíróság törvénybe ütközőnek találta, miért is a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Cg. 34.183/5. — Bp. T. 1381/1933.) Alapos a cégbiztosnak az 5. sorsz. felfolyamodásának visszautasítása ellen irányuló felfolyamodása abban a tekintetben, hogy — a részvénytársaságok és szövetkezetek bejegyzésénél követett bírói gyakorlathoz hasonlatosan, amely szerint az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodás beadási határideje a cégbiztos által közzéteendő alapszabálypéldány hozzáérkezésének napjától számítandó, — a jelen esetben sem a bejegyzési kivonat kézhezvétele, hanem az alapszabályokat helyettesítő társasági szerződés másolati példányának a cégbiztos részére történt kézbesítési napja az irányadó annak elbírálásában, hogy az előterjesztéssel kapcsolatos felfolyamodás kellő időben beadatott-e a cégbírósághoz, mert ez esetben is csak a társasági szerződés birtokában tudja a cégbiztos a bejegyzés <-'s<'tleges törvénybe, vagy a kereskedelmi cégjegyzékek berendezése és vezetése tárgyában kibocsátott rendeletekbe ütköző voltát kellően ellenőrizni. (Bp. T. 6114/9132.) Külön jogot képez, ha a társasági szerződés valamelyik tagnak az életfoa'vtiírlani elnöklés josrát biztosítja a taggyűlésen. (Bp. T. 8219/1933. — H. 880.) Az 1930: V. tc. 12. §. 7. pontjában megállapított külön jogot nem képez az. ha a törzsbetétek különbözőségére és a