Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

6B.3UÜ/1914. I. M. 2—12. §§. 5 6. 8. A 4. és az 5. §-ban fel nem sorolt nem peres ügyekre az a törvényszék illetékes, amelynek területén a folyamodónak telepe, telep hiányában pedig általános illetékessége van. 3. A hatáskör és az illetékesség figyelembevétele. 7. §. Hatáskörét és illetékességét a bíróság a 4. §-ban említett ügyekben az eljárás egész folyamában hivatalból veszi figyelembe. A jelen rendeletben szabályozott eljárásra tartozó egyéb ügyben hatáskörét és illetékességét a bíróság a kérelem elintézésekor hivatalból, az eljárás későbbi folyamán pedig csak az ellenfél kifogására és csak akkor veszi figyelembe, ha az ellenfél kifogását az eljárás folyamán a bíróság elé terjesztett első kérelmében érvényesítette. Hogy hatáskörrel nem bíró vagy nem illetékes bíróság járt el, az eljárás érvényességét nem érinti. 4. A bíróságok belső szervezete. 8. §. A nem peres kereskedelmi és váltóügyekben elsőfokban a törvényszék is, mint egyes bíróság jár el, amennyiben ez a rendelet máskép nem rendelkezik. 9. §. Az ítélőtábla a nem peres kereskedelmi és váltóügyekben hármas tanácsban határoz. Ppé. 80. §.) A Kúria tanácsa az elnökön kívül négy bíróból alakul. (Ppé. 80. §.) II. Eljárási rendelkezések. 1. Eljárás az elsőfolyamodású bíróságok előtt. 10. §. Amennyiben a törvény vagy a jelen rendelet mást nem rendel, kereskedelmi ügyekben a nem peres eljárást csak az erre jogosított fél kérelmére lehet megindítani. 11. §. A nem peres eljárásra tartozó ügyekben a fél vagy személyesen jár el, vagy magát meghatalmazottal képviselteti. Meghatalmazott csak ügyvéd lehet. Az 1911:1. te. (= Pp.) 102. §-a értelmében a bíróságnál előre bejelentett általános meghatalmazás a jelen rendelettel szabályozott eljárásra is kiterjed. A meghatalmazásnak bélyeges nyomtatványon kiállított kivonattal igazolására 1. 1938: VI. tc. 3. §. 12. 8. A beadványt a bíróság hivatalos nyelőén és — ha nem ügyvéd adja be — a Pp. 100. §-ának 2. bekezdésében meghatározott alakban kell kiállítani. A felek azonban az erre kirendelt bíró vagy bírósági hivatalnok előtt szóval is előterjeszthetik kérelmüket; a kérelmet