Nizsalovszky Endre (szerk.): Kereskedelmi jogi szabályok. Hatályos törvények és rendeletek a kereskedelmi törvényen kívül (Budapest, 1943)

112 Zsidók végkielégítése és nyugdíja. Az előző bekezdések rendelkezései arra a zsidó alkalmazottra is vonatkoznak, akinek a szolgálati viszonya az 1938. évi május hó 29. napja után, nem ugyan az 1938: XV. tc. 8. §-ának vagy az 1939: IV .tc. 17. vagy 19. §-ának rendelkezései következtében szűnt meg, de az illető alkalmazott vagy más zsidó alkalmazott szolgálati viszonyának megszüntetésére egyébként is sor került volna azért, mert e nélkül a vállalat zsidó alkalmazottai számának (illetményeinek) a vállalat öszszes alkalmazottai számához (illetményeihez) viszonyított aránya, illetőleg a zsidó alkalmazottak száma (illetményeik aránya) az 1939: IV. tc. 17. §-a első, második és harmadik bekezdésében' a zsidók részére megengedett arányszámot, illetőleg számot meghaladta volna. 2. §. Amennyiben az 1. §. első vagy negyedik bekezdése alá eső személynek a felmondási időre eső járandóság, végkielégítés, nyugdíj, kegydíj, ellátás, kártalanítás címén vagy bármi más címen az 1. §-ban meghatározott mértéket meghaladó összeget fizettek ki, a különbözetet vissza kell fizetni. A visszafizetendő összeget a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága az 5760/1940. M. E .számú rendelet 1. §-a alapján tett bejelentések vagy egyébként tudomására jutott adatok felülvizsgálása során határozatában megállapítja; az érdekelt kérelmére a méltányosságnak megfelelően abban a tekintetben is határozhat, hogy a visszafizetést mikor és milyen részletekben kell teljesíteni. Amennyiben a visszajáró összeget az elbocsátott alkalmazottnak a jelen rendelet hatályba lépése előtt fizették ki és a visszafizetési kötelezettség teljesítése az elbocsátott alkalmazott szűkös vagyoni viszonyait tekintve méltánytalan, vagy az elbocsátott alkalmazottat — még részletfizetés megengedése esetében is — létfenntartását veszélyeztető anyagi romlásba sodorná, a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága az érdekelt kérelmére és a vállalat meghallgatás'! után az alkalmazottat visszafizetési kötelezettsége alól egészen ragy részben kivételesen mentesítheti. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának az előbbi bekezdés értelmében hozott jogerős határozata bírói végrehajtásra tartozó végrehajtható közokirat (1881:LX. tc. 1. §. h) pont). Ha a visszafizetést részvénytársaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű társaság, nyugdíjpénztár, egyesület vagy más jogi személy javára kell teljesíteni és a visszafizetés megtörténtét a teljesítési határidő elteltétől számított nyolc nap alatt nem igazolják, a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága a végrehajtásnak a jogosított javára elrendelése végett az illetékes (1912: LIV. tc. 32. §-a) kir. járásbíróságot megkeresi. A végrehajtást hivatalból kell foganatosítani. A bíróság a jogosított kereskedelmi társaságot, nyugdíjpénztárt, egyesületet vagy más jogi személyt a végrehajtási költségek előlegezésére kö-