Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

1781—1782. §§. Törvényes öröklés. 59 L Általában. 1781. §. Törvényes örökösök az alább meghatározott rend szerint az ági öröklés és az özvegyi jog szabályainak korlátai között: az örökhagyó ivadékai, házastársa, elődei, oldalrokonai és az államkincstár. Az államkincstárt megelőzve kivételesen az örökhagyó volt házastársának legközelebbi rokona vagy az örökhagyónak közokiratban elismert házasságon kívüli gyermeke a törvényes örökös. (1794. §.) Az első bekezdés mai jogunknak felel meg; ellenben a második bekezdés egészen új szabályt tartalmaz: 1. Mt. 1794. §. A törvényes örökösödés alapját vagy általában maga a vérközösség, vagy ági javakban a vér közösség mellett a jogközösség, illetve a hagyatéki javak átháramlása is, vagy végre hitvestársi öröklés esetében a házassági viszony képezi. Törvényes örökös lehet tehát mindaz, ki ez alapok egyikére vagy másikára hivatkozhatik. (5123/1883. Staud. 164. 1.) Törvényes öröklés kizárása végintézkedéssel. 1782. §. Törvényes öröklésnek nincs helye, amennyiben az örökhagyó végintézkedéssel — végrendelettel vagy öröklési szerződéssel — rendelkezett. Egyezik fennálló jogunkkal. Törvényes öröklés áll be tehát: 1. ha nincs érvényes végintézkedés, ha tehát az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, vagy ha maradt ugyan végintézkedés, de az érvénytelen; 2. ha a kinevezett (egy vagy több) örökös (és esetleg közvetlen hagyományos: Mt. 1925. §.) részesedése nem meríti ki a hagyatékot (ha tehát csak a hagyaték egy részére van végintézkedés), a többlet tekintetében. — Megjegyzendő azonban, hogy ha az örökhagyó több örököst megállapíthatólag azzal a szándékkal nevezett ki, hogy a hagyatékban a törvényes örökösödést kizárja, akkor ilyen esetben az örökrészek arányosan felemelendők, azaz nincs törvényes öröklés a többlethagyatékban sem. (Mt. 1903. §.); 3. ha a kinevezett örökös, vagy több kinevezett örökös közül valamelyik kiesik az öröklésből, ami az 1769. §. eseteiben áll be, akkor a kiesett örökös örökrészére törvényes öröklésnek van helye, kivéve: ha helyettesörökös (Mt. 1910. és 1911. §§.) vagy utóörökös (Mt. 1922. §.) van a kiesett örökös mellé