Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Lemondás megtámadása. 57 a szülőivel kötött szerződésben örököstársa javára történt lemondása csak abban az esetben köti azzal az örököstársával 6zemben, akinek javára a lemondás történt, ha a lemondás kérdésében létrejött szerződésben ez az örököstárs szintén résztvett, vagy ha a lemondó fél a kedvezményezett örököstárssal hasonló tartalmú külön megállapodást létesített. (P. I. 9086/1926. P. H. T. 807.) Az öröklésről lemondás (relatív) hatálytalansága a lemondó hitelezőivel szemben. a) Csődben. 1881: XVII. t.-c. 28. §. Amennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül keletkeztek, megtámadhatók: 1. a közadósnak azon jogcselekvényei, melyek által örökségről vagy hagyományról lemond; ..... b) Csődön kívül: Az örökségről való lemondás, melynek célja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben hatállyal nem bír. (I. G. 250/1902. Dt. 3. f. XXIII. 86.) Ha az egyik örököstárs a hagyatéki tárgyaláson anyja után megnyílt öröklési jogáról azért mondott le, hogy adósságai miatt a hitelezők a hagyatékot meg ne támadhassák, de a hagyatéki tárgyalásról hazaérve, a nagykorú örökösök és az apa megállapodtak, hogy az anyai örökrészt örököstársuknak épp úgy kiadják, mint a többi gyermekét: akkor az öröklési jogról való lemondás színleges és az örököstárs, vagy jogutódai az örökrész kiadását követelhetik. (5305/1912. Gr. XV. 395.) Az örökös hitelezője az örökösnek az örökségről való lemondását csak abban az esetben támadhatja meg, ha a lemondásnál az ő hátrányára összejátszás történt. (4795/1913. sz. Gr. XV.) A hitelező csődön kívül is megtámadhatja adósának jogi tényét, mellyel öröklési jogáról előre lemond vagy a már megnyílt örökséget visszautasítja, ha az adós az örökhagyóval vagy öröklésre jogosítottakkal a hitelezők megkárosítására rosszhiszeműen összejátszott és a lemondásnak célzata a kielégítési alapnak a hitelezők elől elvonása volt. (P. I. 5884/1914. MD. IX. 182.) Ellenkező: Azzal, hogy Gy. apai és anyai örökségéről még 6zülei életében lemondott, nem idegenített el oly vagyont, mely a hitelezők kielégítésére szolgálhatott volna, mert neki szülei életében ezek vagyonához sem örökség, sem kötelesrész címén igénye nem volt. (G. 588/1911. Staud 151. 1. és Dt. III. f. XXII. 94.)