Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Kolonich-féle egyezmény. 207 terjed ki. Nem esnek tehát alája a magánkegyuri kijelöléstől függő prépostok és apátok. De nem esnek alája a kanonokok sem (noha Mária Terézia óta a király nevezi ki őket), mert nem praelatusok („főpapok"). Az ezek után való öröklésre tehát a kath. alsóbbrendű papságra vonatkozó szabályok érvényesek. 3. Az özvegy vagy leszármazó hátrahagyásával elhalt görög-katholikus alsóbbrendű pap hagyatékában az általános szabályok szerint történik az öröklés. (Kivéve az egyes egyházmegyei statútumokban az elhalt pap könyveire és egyházi ruháira előírt ú. n. köteles hagyományokat.) 4. Az egyházi személyek végrendelkezési képességére vonatkozó szabályokat 1. a 253—260. old. A) Törvényes öröklés a római és görög katholikus főpapok után. A Kollonich-féle egyezmény.*) A szentséges császári és királyi Felség nevében Koilonich Lipót, római szentegyházi bíbornok úr ő Eminentiájának tudtára adatik. Kétségkívül emlékezni fog Eminentiád, hogy az Elnöklete alatt a tisztelendő papirend és a fmlgu magyar udvari Cancellaria részéről jelenvolt főmlgu és főtiszt. Mattyasovszky László nyitrai püspök és országos Cancellár, főtiszt. Csáky Imre noviai püspök, Tekintetes, Nagyságos és Vitézlő Zetényi Klobusitzky Ferenc Zarándmegye főispánja és ő kir. Felsége személyes jelenlétének törvényszéki helytartója, Báró Hoffmann, Báró Mednyánszky és Patatich udvari cancellári tanácsos urak, — az udvari Kamara részéről pedig jelenvolt alulírt kamarai tanácsos és meghitt előadó jelenlétében 1702. évi december 5-ik napján tartott gyűlésben, amidőn főtiszt, Telekessy István egri püspök úr, részint az egri püspökséghez tartozó jószágok visszaadása tárgyában még püspöki elődje, boldog emlékezetű Fénesy Györgyhöz 1694. évi augusztus 14-én *) Érvényben levőnek elismerte az 1715: XVI, t.-c. L