Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)
Mt. 1795—1811. §§. Ági öröklés. 123 nélkül halván meg, — abban az esetben, ha az örökhagyó valóban kapott készpénzben szülői örökrészt és ez az ő halálakor már nem volt meg, — a felperesek, mint az örökhagyó édes testvérei az ekként közös törzstől háramlott értéknek az örökhagyó után maradt szerzeményi vagyonból való megtérítéséi kérhetik. (C. I. 7162/1927. J. H. III. 1403.) Ági örökösödés tárgyául azon javak szolgálnak ugyan, melyeknek közös törzsről lett háramlása bizonyíttatik; de egyrészről azon érték, mely ezen javakba beruháztatik, ági vagyonnak nem tekinthető, másrészről, miután az öröklött vagyon is megterhelhető, azon teher, mely az örökölt vagyonnal az örökösre száll, értékéből leszámítandó, illetve amennyiben a teher kiegyenlítettik, az mint örökölt vagyonban tett beruházás szerzeménynek tekintendő. (1885. máj. 12. 713.) Az a vagyon, mely az örökbefogadó örökhagyóról az örökbefogadottra öröklés útján hárul, az örökbefogadott szerzeményi vagyonának tekintendő. (1889. ápr. 11. 7801/88.) Az oldalrokon (nagybátya, testvér) szerzeményi vagyonából az oldalrokonokra öröklés útján hárult vagyon az örökösödő oldalrokonoknak is szerzeményi vagyonát képezi. (1903. márc. 12. 3190/902.) A testi sértésből származó kárigény fejében kapott vagyoni érték szerzeményt képez akkor is, ha a sértést szenvedőnek erre a vagyoni értékre öröklés címén is lehetett volna igénye. (5630/903.) A hagyatéki terhet képező gyógyítási és temetési költségek elsősorban az örökhagyónak szerzeményéből és csak ennek elégtelensége esetén elégítendök ki az öröklött vagyonból. (1903. febr. 4. 1827/902.) Az örökbefogadó atyáról az örökbefogadott gyermekre szállott vagyon ennek szerzeményi vagyonát képezi és abban az örökbefogadó anya, akinek az örökbefogadott gyermek után törvényes öröklési joga nincsen, a törvényes apát meg sem is előzheti. (10.127/904. Dt. 3. f. XXII. 16.) Az ági vagyon jogi fogalma vérközösséget feltételez azon két személy között, akiknek egyikéről a vagyon a másikra átszállott. Ehhez képest, mivel az ipa s a vő közt nincs vérközösség, az ipa által vejének ajándékozott vagyon, a vő halála után nem mint anyai nagyapai ági vagyon, hanem mint apai szerzemény hárul a vő gyermekére. Ezen gyermek magtalan halála után tehát az anya nem igényelheti ama vagyont ági örökségképp, de igényelheti azt úgy, mint édesanyja a legközelebbi vérrokonságnál fogva — a gyermek apai nagybátyjaival s nagynénjeivel szemben, akikre nézve a vagyon szintén nem képez ági vagyont. Minthogy azonban csak az öröklött értéket meghaladó érték tekinthető jogilag szerzeménynek: azon érték erejéig, mely a gyermek apjára az ő szüleiről hárult, a meg-