Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

Mt. 1795—1811. §§. Ági öröklés. 107 nem léte esetében (ha csak az 1687: XI. t.-cikkely értelmében kölcsönös hitvestársi öröklés nem jő közbe) az ilyen örökösödés is a kir. fiscus részére épen maradjon. Szállomány nem ítélhető meg a kir. kincstárnak, ha a törvényes örökösként fellépők nem igazolták is, hogy ők az örökhagyó legközelebbi rokonai. (1901. máj. 5. 5710/900.) Szállományörökség jóhiszeműen felvett kamatjait a kir. kincstár a sikeres kereset megindítását megelőző időre nem köteles megtéríteni. (1891. jan. 13. 6930/900.) özv. E. G.-né, szül. H. T. hagyatékát, miután utána magát hírlapi hirdetmény felhívásra senki, sem végrendeleti avagy szerződési, sem törvényes örökösül nem igazolta, szállománynak kimondani s mint olyat a felp. kir. kincstárnak az időszaki hasznokkal együtt, megítélni kellett. (1882. máj. 3. 9988.) Az örökséget jóhiszemben birtokba vevő államkincstár az időközi haszonvétel és kamatok megtérítésére jogszerüleg semmi esetben sem kötelezhető. (5897/1887.) A szent korona öröklésének akkor lévén helye, midőn sem az örökhagyó nem tett vagyonáról érvényes végintézkedést, sem arra törvényes örökös nincs, a felp. kincstár tartozott volna keresetét nemcsak a végrendeleti örökösök ellen, hanem mindazok ellen is indítani, kik a hagyatékra az örökösödési eljárás során törvényes öröklés jogcímén igényt emeltek, még pedig annyival inkább, mivel az a kérdés, hogy az utóbbiaknak az örökhagyóval vérségi összeköttetése bizonyítást nyert-e vagy 9em, ugyanazoknak perben állása nélkül el nem bírálható. (1907. jún. 25. 1369/905.) A szent korona csak akkor örökös, ha sem törvényes, sem végrendeleti örökös nincsen; amíg tehát ez az utóbbi körülmény megállapítást nem nyer, a kir. kincstár szállomási jogon épp úgy csupán öröklési igénylőnek tekinthető, mint az örökösi minőségben igénylőkül jelentkezett többi személyek. (1907. nov. 6. 10.310/906., MD. II. 1., ugyanígy: 1369/1905. Dt. 4. f. V. 247.) Ha az államkincstár ellen perre utasított öröklési igénylők a perben bizonyították ugyan, hogy az örökhagyóval öröklési kapcsolatban álló oldalrokonok, de azt kételyt kizárólag nem mutatták ki, hogy az örökhagyónak ő náluk közelebbi oldalrokonai nincsenek, a felperesnek örökösödési joga helyett a kincstárral szemben csak azt lehet megállapítani, hogy a hagyaték tekintetében szállományi jog nem forog fenn. (P. 1. 599/1914. MD. VIII. 154.) III. Ági öröklés. Bevezetés. (Ősiség.) „Történeti alapját az ági öröklésnek 1848. előtti jogunkban az ősiség képezi, ösi volt régi jogunkban a nemző elődtől az ivadékra szállott vagyon. Az ilyen vagyon, regi jogunk felfogása szerint a szerző egész nemzetségét illette