Fabinyi Tihamér (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. 4. rész. (Budapest, 1935)

104 Mt. 1790—1793. §§. Felmenők és oldalrokonok örökl. Hk. I. R. 53. c. 10. §. Mert a természeti jog szerint az apa a fiú és megfordítva a fiú az apa részére Köteles szerezni mindazt a vagyont és fekvő jószágot, anit szerezhet. Az országb. ért. szab. 11. és 12. §§. által az oldalrdíonokra nézve az ágankénti (= csoportonkénti) örökösödés el'e lévén a szerzeményi javak tekinteteben a törvényes örökösödét illetőleg irányadóul megállapítva, ezen alapelvnél azok, kik iz örökhagyóval közelebbi közös törzstől származnak, a távolbbi közös törzseket, illetve az azoktól leszármazottakat a trvényes örökösödésben kizárják, vagyis mindaddig, míg az öröUxsödésre hivatott közelebbi ágon örökösödésre jogosult rokon vn, a távolabbi vérségi ágon levő oldalrokonok a szerzeményi örökségi vagyonhoz törvényes örökösödés jogcímén igényt nem tarthatnak. (7260/1870. Staud 173. 1.) Szerzeményi vagyonban a visszaháramlás elve ^kalmazható nem lévén, a közelebbi ág a távolabbit kizárja. (520/1884. Staud 173. 1.) Az unoka hagyatékára, ennek atyját megelőzően»z anyai nagyanyának nincs kereseti joga, ha a hagyatékban He vagy ágától eredő ági vagyon létezését nem igazolja. (P. I. 160/1911. MD. VI. 74.) A közelebbi vérrokonnal, mint általános (univeriis) örökössel szemben oldalági öröklésnek csak abban a vjyonban, vagyonértékben van helye, mely az örökhagyóra azoldalági öröklést követelökkel közös törzsről háramlott; a bonyítási kötelezettség, a dolog természeténél fogva a különös singularis) öröklést igénylőt terhelvén. (3157/1892., Staud 174. Ugyanígy: 9043/1891. Márkus III. 808.) [L. Mt. 1796. §.] Amidőn az ágról szállott vagyonra hivatott önös nem létezik, az öröklés általános elvei szerint az örökhagyioz legközelebbi vérrokont az örökösödési jog az ági vagyiban is megilleti, feltéve, hogy az örökhagyó lemenők, hitvestáiés végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. Ez esetben a rentalis öröklés szabályai nyernek alkalmazást. (2620/1884. Stai 174.1.) [L, még az „Ági öröklés"-ncl közölteket.] Apáról kiskorú leányára hárult vagyonban a kiskú örökhagyó után az apai s anyai oldalág egyenlően öröködik, ha közülük egyik sem igazol közös törzstől eredő ágiság (2432/ 910. MD. IV. 188.) Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint aörökbefogadó szülőt az örökbefogadott gyermek után törvéns öröklési jog nem illeti. (P. I. 4279/1912. MD. VII. 136.) A törvénytelen (házasságon kívüli) gyermek uti öröklésre nézve 1. az 1788. §. kapcsán 6. alatt közölt hatáiatokat. Alaptalan a felpereseknek az a panasza, hogy.z apai